Pán istent ábrázoló bronzmaszkot találtak Izraelben
Michael Eisenberg, a kutatás vezetője szerint az ilyen méretű bronzmaszkok nagyon ritkák és rendszerint nem Pánt, vagy más görög, illetve római mitológiai alakokat ábrázolnak. Hozzátette, a hellenisztikus és római periódusból ismert bronzmaszkok nagy része apró.
Olybá tűnik, hogy az utóbbi években a park elkezdte kiadni megannyi titkát: először 2011-ben tártak fel a téli esők egy Héraklész (Herkules) szobrot, majd két évvel később egy bazaltból készült sírkő került elő az elhunyt mellszobrával. Az új meglepetés pedig egy szokatlan méretű bronzmaszk, amely Pánt (Faunust) ábrázolja.
A Hipposz (Szuszita) parkban zajló ásatásokat rendszerint nyaranta végzik. A város peremén, az ókori út mentén azonban egy sor érdekes struktúra bukkant fel, ami egynapos téli feltáráshoz vezetett. A kutatók kifejezetten egy bazaltstruktúrára fókuszáltak, amely feltételezésük szerint a város hajítófegyvereinek páncélozott tárolója lehetett. Egy mészkőből készült, hajítógépbe való golyó fellelésekor ráébredtek, hogy az ellenség lövedékét találták meg. A hipposziak ugyanis általában bazaltból készítették a lövedékeket.
Az izgalmas lelet fényében úgy döntöttek, folytatják a struktúra feltárását, hátha ráakadnak néhány érmére, amellyel megállapíthatják a lövedékek korát. Fémdetektorral észlelték a maszkot. A tisztítás után fény derült a részletekre is, ki tudták venni az apró szarvakat a fejen, amelyeket némileg elrejtettek a hajtincsek. Az ilyen képződményeket általában Pánnal, a pásztorok, a zene és a gyönyör félig ember, félig kecske istenével szokták összekapcsolni. Az alaposabb laboratóriumi tisztítómunka fel is tárta a kecskeszakállat, a hosszú, hegyes füleket és más jellegzetességeket, amelyek alapján Eisenberg Pán/Faunus/Szatürosz ábrázolásaként azonosította a maszkot.
A kutató elmondta, furcsának találta, hogy a város határán kívül találtak rá. Egy vaskos falú, és alapos kőművesmunkát felmutató bazaltszerkezet - ami nagyobb római kori építményt sugallt - maradványai közelében lelték meg. A kutató szerint elképzelhető, hogy a város melletti főút mentén állt egy Pán-oltár. Pánhoz ugyanis nemcsak a városi templomokban, hanem barlangokban és a természetben is imádkoztak. „A Hipposztól északra fekvő Paneasz ókori városában található az egyik leghíresebb Pánnak állított szentély egy barlang mélyén. Mivel az ilyen istentiszteletek gyakran felölelték az ivást, az áldozást és a mámoros imádkozást - amely néha meztelenséget és nemi érintkezést is magában foglalt -, a rusztikus isteneknek szánt szertartásokat gyakran a városon kívül hajtották végre” - mondja Eisenberg.
A régészek elkezdték feltárni a bazaltszerkezetet annak reményében, hogy további nyomokra bukkannak célját illetően. Feltételezésük szerint védelmi feladatokat látott el. Eisenberg szerint elképzelhető, hogy egy későbbi időszakban - a Pax Romana idején -, amikor a városi erődítményekre nem volt szükség, az épület a pásztorok istenének szentélyévé alakult át. A maszk akár egy szökőkút feje vagy egy közeli mauzóleum temetkezési ajándéka is lehet.
A kutatóknak nincs tudomása hasonló, Pánt vagy Szatüroszt ábrázoló bronzmaszkról a római vagy hellenisztikus korból. „Legtöbbjük méretét érintően a színházi maszkokat idézi, kőből vagy terrakottából készült, rituális, szerencsehozó, dekoratív vagy szimbolikus jelentéssel” - magyarázza a kutató, hozzátéve, miután kapcsolatba lépett számos nagyobb múzeummal, a kurátoroktól is azt a választ kapta, hogy nem tudnak ilyen típusú bronzmaszkokról.