2012. december 24., 13:35

Palóc karácsony

FÜLEK. A katolikusok december 24-én hagyományosan böjtölnek, és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, hús nélküli bableves és mákos guba volt. Portálunk utánajárt, melyek manapság a palóc karácsony kedvenc étkei, s különböznek-e az egykoriaktól?

Az önteni való kelt tészta, azaz guba díszes formája a ferentő, elmaradhatatlan volt a palóc lakodalmak és a böjtös ünnepek étrendjéből. A hagyományos karácsonyi kalácsot Kovács Ilonka néni révén ízlelhettük meg, aki még az édesanyjától és a nagymamájától tanulta meg a finomságok receptjét.

„A ferentő tésztáját vékonyra el kell nyújtani, ezután be kell vagdosni végig. Amikor ez megvan, be kell forgatni, és már mehet a tepsibe. Ezután várni kell legalább egy napot, hogy a tészta megszikkadjon. Végül forró tejbe mártjuk, porcukorba, mákba forgatjuk, és így fogyasztjuk”- árulta el a családi fortélyt.

Szinte minden karácsonyi ételnek volt mágikus jelentősége Palócföldön. A bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészséget, a rontás elhárítására diót használtak, a méz az egész életet édessé tette. Kitüntetett szerepe van az étkezésnél a piros almának, mely az élet és az egészség szimbóluma.

„Az asztalra tettek fokhagymát, egy egész főt, olyan nagyobbat, azt a házigazda a kezével szétnyomta, hogy ne kelljen külön szedegetni. Ezután mindenki vett egy-két gerezdet, ki mennyit akart, az ostyát azzal megkenték, és úgy ették. Az asztalra oda kellett tenni a túrós lepényt, mert az volt az angyali lepény, mert a túró fehér”- folytatta Kovács Ilonka néni, aki büszke arra, hogy neki is van kinek átadnia tudását, hiszen unokája is érdeklődik az ősi ételek, szokások, hagyományok iránt. Fábián már öt- hat éves kora óta, mióta csak feléri az asztalt, segít a nagymamának a sütésben. Emellett érdeklik őt a hagyományok és a vallási szokások is.

A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Régen csak fehér abrosszal terítettek, és minden, ami rá került, megszentelődött. A karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták, és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A karácsonyi asztalt régen szilveszterkor vagy vízkeresztkor szedték le. Szép szokás volt az asztal alá szalmát tenni, annak emlékére, hogy a kis Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy az egészséges legyen.

Ma már olyan ételek is sorakoznak a karácsonyi asztalon, többek között déli gyümölcsök, amelyeket eleink nem ismertek. Ehhez jön a sok nagy méretű díszítés, amitől az ünnepi asztal sok esetben a zsúfoltság benyomását keltei. "Ha sokan vagyunk a családban, és abszolút nem fér el semmiféle dísz az asztalon, akkor célszerű egy asztal fölötti lógó díszt készíteni. Ez akkor megvalósítható, hogyha az asztal fölött van a lámpa és ez is nagyon mutatós”- mondta Bratyinka Zsuzsanna dekoratőr.

Miután elkészültek a finomságok és az asztalt is megterítettük, hangozzon el az asztali áldás: „Jöjj el Jézus, légy vendégünk, áldd, meg, amit adtál Nékünk! Békés, meghitt karácsonyi ünnepeket kívánunk!”.

Megosztás