Összmagyar jelképes kinccsé válik a Magyarok Nagyasszonya-szobor

A Szent Koronával ékesített, jelképes üzenetet hordozó mű leleplezését követően a kezdeményezők reményei szerint vélhetően zarándokhellyé válik majd a Dunaszerdahelyi járásban fekvő kisközség, ahol a szombati ünnepséget a Bethlen Gábor Alapítvánnyal és a SZAKC-cal közösen szervező Petőfi Baráti Társulás már évek óta sokrétű, a magyarságot megerősítő tevékenységet végez.

A 2001 decemberében alakult Petőfi Baráti Társulás célul tűzte ki a magyarságtudat erősítését és nemzeti értékeink, hagyományaink megőrzését, gyarapítását, valamint tartalmas kulturális rendezvények megvalósítását. „Az eltelt évek során fokozatosan nőtt taglétszámunk, amely jelenleg 200 fő körüli" - mondta elöljáróban a társulásról annak elnöke, Erdős Péter, hozzátéve, az is örvendetes, hogy nemcsak helyi lakosok, illetve a Dunaszerdahelyi járásban élők, hanem magyarországi érdeklődők is gyarapítják soraikat. "Kárpát-medence-szerte több baráti egyesülettel vagyunk kapcsolatban – például Győr Kismegyer városrészével, illetve az ottani Napóleon Hagyományőrző Egyesülettel, Bakonyban a Pénzesgyőri Kulturális Egyesülettel, valamint szlovéniai és vajdasági magyar társulásokkal is együttműködünk. Korábban dr. Tarján József Petőfi-ereklyegyűjtőtől egy Petőfi Sándor-mellszobrot kaptunk ajándékba, amely Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotása. Szombaton pedig a Magyarok Nagyasszonya elnevezésű két és fél méter magas szobrot állíthatjuk fel a Szent István téren” – mondta el az augusztus 19-i esemény főszervezője.

Az 1940-ben Gyálligetben született, jelenleg Magyarországon élő-alkotó Rieger Tibor gyermekkorát Királyfiakarcsán töltötte, és az egykori szép évekért hálából a szoborral a községet akarta megajándékozni. A szobor bronzba öntése rendkívül költséges volt, így még tavaly Kárpát-medencei közadakozást hirdettek meg, s a példa értékű összefogásnak köszönhetően szombaton immár a faluközpont egyik ékévé válhat a Magyarok Nagyasszonya-szobor.

„Rieger Tibor szobrászművész alkotása kapcsán abból indult ki, hogy amikor Szent István király utód nélkül maradt, akkor a Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. Ezért tartja a kezében a Szent Koronát a Magyarok Nagyasszonya. Az új szobrot a már meglevő Szent István-szobrunkkal szemben, attól tizenöt méterre, a kultúrház előtt állítjuk fel. Mivel az alkotó hajdanán éppen abban az épületben cseperedett fel, ragaszkodott a helyszínhez” – mondta Erdős Péter.

A Petőfi Baráti Társulás Rieger Tiborral több évvel ezelőtt érdekes módon került kapcsolatba, s az eltelt időszakban baráti szálak szövődtek köztük.

„Mi tagadás, régebben nem tudtunk arról, hogy Rieger Tibor Királyfiakarcsán töltötte a gyermekéveit, hiszen annak semmi nyoma sem volt. Majd hallottam egy vele készített rádióinterjút, amelyben szép élményként idézte a községünkben töltött időszakot. Azután kapcsolatba léptem Perjés Klára rádiós szerkesztővel, aki megadta a művész úr elérhetőségét. Megismerkedtünk, s az évek során többször is meghívtuk, szívesen láttuk őt társulásunk március 15-i, augusztus 20-i és október 6-i rendezvényein. Ezek után nem volt kérdéses, hogy a szoborállítás ötletét felkaroljuk, és minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak megvalósításáért” – fejtette ki a társulás elnöke.

A szombati ünnepség védnökségére és támogatására felkért felek mindegyike pozitívan viszonyult a kezdeményezéshez.

„Idén januárban, a magyar kultúra napján létrehoztuk az ügyet felkaroló szoborbizottságot, s a kultúrházban nyilvánosan bemutatkoztak az esemény szervezői és védnökei. Azóta folyamatosan együttműködünk a siker érdekében. Védnökeink: Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, irgalmasrendi szerzetes és Duray Miklós MKP-s politikus-közíró. Lezsák Sándor és Csáky Pál ünnepi beszédet is mond a szombati rendezvényen, a szabadtéri szentmisét pedig Kozma Imre és Kiss Róbert kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye püspöki helynöke felvidéki és magyarországi oltártestvérekkel együtt celebrálja” – mondta a főszervező.

Az érdeklődők augusztus 19-én délután két órakor gyülekeznek a Cserkészligetben, ahonnan az ünnepi menet átvonul a Szent István térre, a szoborállítás helyszínére. A menet élén a Szent Korona hiteles másolatát viszi majd a Koronaőrség, s velük együtt vonulnak a Szent István Lovagrend és a Szent György Lovagrend képviselői, továbbá az egyházi és a világi méltóságok, a védnökök, a szoborbizottság tagjai, valamint a további vendégek és érdeklődők. Három órakor kerül sor a Magyarok Nagyasszonya-szobor ünnepélyes átadására, a Szózat elhangzása után pedig az ünnepi beszédek következnek. A szobor megáldása során közreműködik a Galántai Kodály Zoltán Kórus, Szabó András előadóművész és Erdős Ilona Eszter helybeli tanuló. Fél ötkor kezdődik a szabadtéri szentmise a Cserkészligetben, ahol zenei szolgálatot a dunaszerdahelyi Szent György Kórus végez. A fél hatkor kezdődő kultúrműsorban a kóruson kívül fellép a nemeshodosi Megmaradásunkért Kultúrcsoport, az egyházkarcsai Alsópintő gyermektánccsoport, valamint több felvidéki előadóművész: Derzsi György, Kovács Koppány, Zsapka Attila és Benkó Alajos.

A Petőfi Baráti Társulás elnöke nem titkolja, az reméli, hogy a Magyarok Nagyasszonya-szobor felállítása után talán Királyfiakarcsa is zarándokhellyé válik.

„Bízom abban, hogy ez az alkotás, amely egyébként Rieger Tibor első Felvidéken felállítandó szobra, nemcsak a csallóközi magyarokat szólítja majd meg, hanem a világszerte szétszórtan élő magyarságot is, hiszen jelképes közös kincsünkké válik. Azért is gondolom ezt, mert már több felvidéki és magyarországi településről sokan jelezték, hogy készülnek a szombati ünnepségre. Sőt, még németországi látogatókra is számítunk, tehát nagy érdeklődés mutatkozik. A mű Batta György szavaival üzeni: A Magyarok Nagyasszonya eljött közénk, Tündér Ilona földjére, hogy megsegítsen most is, amikor a világ ismét tele van hazugságokkal és fegyverekkel, s egymásra özönlenek a népek. Elhozta a Szent Koronát, Krisztus törvénytábláját, hogy szavak nélkül is elmondhassa: az élő, egy igaz Isten gyermekeiként mi is szeretet vagyunk. Az embert a szeretetre való képessége: a hite alakítja. Olyanná válik, amilyen a hite. Gyógyítsuk meg önmagunkért és minden népért mondott imáinkkal a világot, mi magyarok! Használjuk a hitünket, mint a napsugarat!” – mondta el végül.