Összeesküvés-elméletek a Kennedy-gyilkosság körül
WASHINGTON. Ma már csak az amerikaiak ötöde hisz abban, hogy Lee Harvey Oswald magányos elkövetőként gyilkolta meg Kennedyt. Sokan a CIA-t, a maffiát, a KGB-t, Lyndon B. Johnsont vagy a földönkívülieket vélik a háttérben.
Tegnap volt fél évszázada annak, hogy Amerika és a világ lélegzetvisszafojtva figyelt a texasi metropoliszra, Dallasra. A szupermodern, de rideg városra, ahol lelőtték az Egyesült Államok 35. elnökét, John Fitzgerald Kennedyt, vagy ahogyan az amerikaiak mindmáig becézik: JFK-t.
Pedig a tudósítások vidáman és lelkesen kezdődtek aznap. A CBS 1963. november 22-én arról számolt be, hogy a dallasi reptérre megérkezett az elnök és a first lady. Az eléjük küldött limuzinban Conelly kormányzó, Texas állam első embere várta őket, és a konvoj elindult Dallas belvárosa felé.
Egyszer csak zűrzavarossá válnak a tudósítás képei és hangjai. Az Egyesült Államok elnökét lelőtték, azonnal kórházba szállítják őt is és John Conellyt is, de a hírek már azt jelentik, hogy az ország első katolikus elnökéhez papot hívtak utolsó kenetre.
Kisvártatva bejelentik, hogy Kennedy meghalt. Lyndon B. Johnson alelnök pedig hamarosan leteszi az esküt, és ő lesz az Egyesült Államok 36. elnöke. A pár perces tragédia azonban fájdalmas évtizedeket nyitott az amerikai történelemben. A Kennedy-gyilkosságot sokan mind a mai napig rejtélyesnek gondolják. Az eset kivizsgálásával megbízott Warren-bizottság 450 oldalas jelentést állított össze, csakhogy az ügy ezzel korántsem jutott nyugvópontra. Ki ölte meg Kennedyt és miért? Vajon Lee Harvey Oswald magányos tettes volt? Megbízásra cselekedett? Ki és mi állhatott a háttérben? – teszik fel a kérdést még ma is az amerikaiak.
A Warren-jelentésben leírtakat annak közzététele után az amerikaiak 90 százaléka elhitte, miszerint a Moszkvát is megjárt, fiatal és feltűnősködést kedvelő kalandor Oswald magányos tettes volt és saját szakállára cselekedett. 1966-ra azonban már csak az amerikaiak 36 százaléka hitt a magányos tettes teóriában. Ma pedig ez az arány 24 százalék.
Az összeesküvés-elméleteknek se szeri, se száma. Az egyik szerint Oswald mellett három másik elkövető is volt, őket a rendőrség le is tartóztatta, de aztán nyomuk veszett, mivel jól fésült, elegáns férfiak voltak, nem köztörvényes bűnözők – állítják az ebben az elméletben hívők. Más elméletek szerint a CIA állt a háttérben, mert Kennedy teljesen át akarta szervezni a hírszerzést. Megint más teóriák viszont a maffiát teszik felelőssé. Miért akarta volna a szervezett bűnözés holtan látni Kennedy-elnököt? Mert az öccse, Robert Kennedy, aki igazságügy-miniszter volt, harcot hirdetett ellenük. Más elméletek a szovjet KGB-t sejtik a merénylet felbujtójaként.
Egy 2003-as Gallup-felmérés szerint nem nagyon apad, változatlanul mintegy 20 százalékos azoknak a tábor, akik az alelnököt, Lyndon B. Johnsont találják ludasnak, mert szerintük elnök akart lenni, és azt sem nagyon akarta, hogy kiderüljön bensőséges kapcsolata az FBI-jal. Az FB vezetője egyébként enyhén szólva nem kedvelte a Kennedy-fivéreket.
Az összeesküvés-elméletekben hívők egyik különös csoportja szerint "a világot ellenőrző illuminátusok titokzatos társasága" gyilkoltatta meg Kennedyt, mert az elnök véget akart vetni a vietnami háborúnak. Az illuminátusokat különben is felbosszantotta, hogy JFK meg akarta szerezni a hatalmat a Fed, a jegybank szerepét ellátó tartalékrendszer felett, ami magánkézben van.
Akadnak még olyanok is, akik szerint kicsi zöld emberkék, vagyis földönkívüliek műve volt az egész. Õk állításuk alátámasztására azt a perdöntőnek gondolt levelet emlegetik, melyet Kennedy a CIA-nak írt. Ebben ugyanis titkos UFO-dokumentumokba kért betekintést.
Sok részlet nem tisztázott, és a kétkedések különösen felerősödtek Oliver Stone JFK című filmje nyomán. Két évvel ezelőtt azonban történészek és nyugalmazott titkosszolgák a legújabb technológiák felhasználásával bizonyították, hogy Lee Harvey Oswald igenis magányos elkövető volt. Egyedül lőtt. A szakemberek ugyanis bizonyították, hogy a Kennedyre kilőtt mindhárom golyó Oswald fegyveréből származott. A három lövést 11 másodperc, és nem 6 másodperc alatt adták le, ahogy a korabeli, legismertebb filmfelvétel alapján állították korábban. Ez a 11 másodperc Oswaldnak is elég volt a három lövésre – érvel a történész Max Holland.
A több elkövetőt felvonultató teória mellett érvelők korábban azt hangoztatták, hogy 6 másodperc alatt egy ember nem képes leadni három lövést, ezért vizionáltak három tettest.
A legújabb fejlemény azonban még mindig csak arra ad választ, hogy Lee Harvey Oswald egyedül gyilkolt, de arra nem, hogy miért. Így a Kennedy-gyilkosság a mai napig az amerikai történelem nagy misztériuma. Azt a házat egyébként, ahol Oswald a gyilkosság előtti éjszakát töltötte Dallas egyik kertvárosában, a napokban múzeumként nyitották meg.
Pedig a tudósítások vidáman és lelkesen kezdődtek aznap. A CBS 1963. november 22-én arról számolt be, hogy a dallasi reptérre megérkezett az elnök és a first lady. Az eléjük küldött limuzinban Conelly kormányzó, Texas állam első embere várta őket, és a konvoj elindult Dallas belvárosa felé.
Egyszer csak zűrzavarossá válnak a tudósítás képei és hangjai. Az Egyesült Államok elnökét lelőtték, azonnal kórházba szállítják őt is és John Conellyt is, de a hírek már azt jelentik, hogy az ország első katolikus elnökéhez papot hívtak utolsó kenetre.
Kisvártatva bejelentik, hogy Kennedy meghalt. Lyndon B. Johnson alelnök pedig hamarosan leteszi az esküt, és ő lesz az Egyesült Államok 36. elnöke. A pár perces tragédia azonban fájdalmas évtizedeket nyitott az amerikai történelemben. A Kennedy-gyilkosságot sokan mind a mai napig rejtélyesnek gondolják. Az eset kivizsgálásával megbízott Warren-bizottság 450 oldalas jelentést állított össze, csakhogy az ügy ezzel korántsem jutott nyugvópontra. Ki ölte meg Kennedyt és miért? Vajon Lee Harvey Oswald magányos tettes volt? Megbízásra cselekedett? Ki és mi állhatott a háttérben? – teszik fel a kérdést még ma is az amerikaiak.
A Warren-jelentésben leírtakat annak közzététele után az amerikaiak 90 százaléka elhitte, miszerint a Moszkvát is megjárt, fiatal és feltűnősködést kedvelő kalandor Oswald magányos tettes volt és saját szakállára cselekedett. 1966-ra azonban már csak az amerikaiak 36 százaléka hitt a magányos tettes teóriában. Ma pedig ez az arány 24 százalék.
Az összeesküvés-elméleteknek se szeri, se száma. Az egyik szerint Oswald mellett három másik elkövető is volt, őket a rendőrség le is tartóztatta, de aztán nyomuk veszett, mivel jól fésült, elegáns férfiak voltak, nem köztörvényes bűnözők – állítják az ebben az elméletben hívők. Más elméletek szerint a CIA állt a háttérben, mert Kennedy teljesen át akarta szervezni a hírszerzést. Megint más teóriák viszont a maffiát teszik felelőssé. Miért akarta volna a szervezett bűnözés holtan látni Kennedy-elnököt? Mert az öccse, Robert Kennedy, aki igazságügy-miniszter volt, harcot hirdetett ellenük. Más elméletek a szovjet KGB-t sejtik a merénylet felbujtójaként.
Egy 2003-as Gallup-felmérés szerint nem nagyon apad, változatlanul mintegy 20 százalékos azoknak a tábor, akik az alelnököt, Lyndon B. Johnsont találják ludasnak, mert szerintük elnök akart lenni, és azt sem nagyon akarta, hogy kiderüljön bensőséges kapcsolata az FBI-jal. Az FB vezetője egyébként enyhén szólva nem kedvelte a Kennedy-fivéreket.
Az összeesküvés-elméletekben hívők egyik különös csoportja szerint "a világot ellenőrző illuminátusok titokzatos társasága" gyilkoltatta meg Kennedyt, mert az elnök véget akart vetni a vietnami háborúnak. Az illuminátusokat különben is felbosszantotta, hogy JFK meg akarta szerezni a hatalmat a Fed, a jegybank szerepét ellátó tartalékrendszer felett, ami magánkézben van.
Akadnak még olyanok is, akik szerint kicsi zöld emberkék, vagyis földönkívüliek műve volt az egész. Õk állításuk alátámasztására azt a perdöntőnek gondolt levelet emlegetik, melyet Kennedy a CIA-nak írt. Ebben ugyanis titkos UFO-dokumentumokba kért betekintést.
Sok részlet nem tisztázott, és a kétkedések különösen felerősödtek Oliver Stone JFK című filmje nyomán. Két évvel ezelőtt azonban történészek és nyugalmazott titkosszolgák a legújabb technológiák felhasználásával bizonyították, hogy Lee Harvey Oswald igenis magányos elkövető volt. Egyedül lőtt. A szakemberek ugyanis bizonyították, hogy a Kennedyre kilőtt mindhárom golyó Oswald fegyveréből származott. A három lövést 11 másodperc, és nem 6 másodperc alatt adták le, ahogy a korabeli, legismertebb filmfelvétel alapján állították korábban. Ez a 11 másodperc Oswaldnak is elég volt a három lövésre – érvel a történész Max Holland.
A több elkövetőt felvonultató teória mellett érvelők korábban azt hangoztatták, hogy 6 másodperc alatt egy ember nem képes leadni három lövést, ezért vizionáltak három tettest.
A legújabb fejlemény azonban még mindig csak arra ad választ, hogy Lee Harvey Oswald egyedül gyilkolt, de arra nem, hogy miért. Így a Kennedy-gyilkosság a mai napig az amerikai történelem nagy misztériuma. Azt a házat egyébként, ahol Oswald a gyilkosság előtti éjszakát töltötte Dallas egyik kertvárosában, a napokban múzeumként nyitották meg.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió