2016. szeptember 24., 14:36

Õseink irthatták ki a hobbitokat

Az indonéziai Flores szigetén a Liang Bua nevű barlangban, amely a hobbitoknak is nevezett Homo floresiensis leghíresebb otthona volt egykoron, 46 ezer éves modern emberhez tartozó fogazat került elő. Bár ebből még nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni, ám tény, sokasodnak azok a bizonyítékok, amelyek azt sugallják: a modern ember lehetett a felelős az alacsony növésű rokon eltűnéséért.
201609241102480.hobbit01.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

A Homo floresiensis nevű hominida néhány példányának maradványait 12 évvel ezelőtt találták meg a Liang Bua barlangban. A mindössze egy méter magas emberféle agytérfogata a csimpánzéval volt egyenlő, mindössze 380 köbcentiméter. A legújabb elmélet szerint a hobbitok egykoron normális méretű Homo erectusok (felegyenesedett ember) lehettek, akik mindössze 300 ezer év alatt – amievolúciós mércével rendkívül rövid időnek számít – összezsugorodtak, minden bizonnyal azért, hogy alkalmazkodjanak a sziget viszonylag szűkös forrásaihoz. Ez az evolúciós változás körülbelül 700 ezer évvel ezelőtt fejeződhetett be. Egy másik, 2014-es – nem túlságosan elterjedt és elfogadott – elmélet szerint a hobbitok valójában nem egy új fajhoz tartoztak, hanem a Down-szindróma elváltozásait mutató modern emberek lehettek.

50 ezer évvel ezelőtt Délkelet-Ázsia ezen szegletét a Homo floresiensis mellett óriás gólyák, törpe elefántok és komodói varánuszok népesítették be, azonban a következő évszázadokban ezek a fajok rejtélyesen eltűntek a környékről. A szakértők, különösen Bert Robert, az ausztráliai Wollongong Egyetem munkatársa, a fogazat megtalálója a modern emberre kezdtek gyanakodni, azonban még nem volt bizonyíték a kezükben, hogy a két emberszabású faj valaha is találkozhatott.

„Az emberszabású rokon és az előbb felsorolt állatok eltűnésének pontos okára még csupán feltételezések vannak, azonban erős a gyanúm, hogy a tetteseket az egyik legagresszívabb faj, aHomo sapiens tagjai között kell keresni, akik éppen ebben az időszakban bukkantak fel Délkelet-Ázsiában” – magyarázta Donald Johanson, az Arizonai Állami Egyetem antropológusa. A 46 ezer éves emberi – egy felső premoláris és egy alsó moláris részből álló – fogazat igencsak erős támaszt ad Johanson elméletének.

Bert Robert munkatársai édesvízi puhatestű kagylók maradványait is felfedezték a barlangban, ezen kagylófajok pedig általában a korai Homo sapienshez köthetők Európában, Afrikában és Ázsia számos részén. Kovakőből készült eszközök és egyéb, a tűzrakáshoz szükséges kellékek is előkerültek, ami már egy tipikus modern emberi településre enged következtetni.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa azonban hozzátette: „azt azonban még nem tudhatjuk, hogy vajon mennyi ideig éltek együtt párhuzamosan – ha volt egyáltalán ilyen időszak –, mindez azonban felveti a modern ember lehetséges szerepének kérdését a floresiensis kihalásának folyamatában”.

Stringer megemlítette, hogyha két emberszabású faj egymás mellett él, az mindig felveti a keresztszaporodás kérdését, csakúgy mint a neandervölgyi és a modern ember között Európában. Ennek köszönhetően a mai európai és ázsiai népesség jelentős része örökölt neandervölgyi DNS-t. Nem elképzelhetetlen, hogy a mai indonéziaiak génállományában is akad egy kevés hobbit DNS - írja a mult-kor.hu portál.

201609241102480.hobbit01.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás