Orbán: Térségünk egyre inkább Európa meghatározó részévé válik

Hangsúlyozta: az együttműködésben részt vevő 16 kelet-közép-európai ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.

Korábban Ázsia modernizációja csak úgy volt lehetséges, ha Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal részt vett benne – idézte fel a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy a helyzet megváltozott: “most a Kelet csillaga áll magasan”, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Kína rendelkezik azokkal a forrásokkal és kapacitásokkal, amelyekkel olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani Közép-Európában, amelyek európai forrásokból ma nem lehetségesek. Hozzátette, a most formálódó új világrendben jellemző a nagy és sikeres távol-keleti vállalatok széles körű jelenléte a nyugati piacokon.

Európának nem szabad bezárkóznia, mert ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét, és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a “16+1″ formátum nem csak Kína és a 16 kelet-közép-európai ország érdekét szolgálja, az együttműködés sikeréből egész Európa és az egész Európai Unió is profitál, igazi “win-win helyzet”.

Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, “zászlóshajó”, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.

Kitért a kínai elnök “Egy öv, egy út” kezdeményezésére is, amelyet mint a globalizáció új formája jellemzett, amely – fogalmazott – nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, hanem kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul.

A mostani csúcstalálkozón kiemelten kezelik a pénzügyi együttműködés kérdését – közölte a miniszterelnök, tudatva: a hétfői plenáris ülés után a magyar és a kínai Eximbank aláírja a Kína-Közép-Európa befektetési alap második fázisáról szóló megállapodást.

Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy a kelet-közép-európai térségben semmilyen politikai akadály nem hátráltatja a gazdasági együttműködést.

Szijjártó: adottak a feltételek a kínai és kelet-közép-európai cégek együttműködéséhez 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a fórum megnyitóján azt mondta: a politikai és a finanszírozási feltételek is adottak ahhoz, hogy a kínai és kelet-közép-európai vállalatok a lehető legeredményesebb együttműködést alakítsák ki.

A tárcavezető beszédében kiemelte: a kelet-közép-európai országok józan észre alapuló politikájukkal, az európai átlagot meghaladó növekedési ütemmel és versenyképes befektetési környezetükkel remek lehetőségeket kínálnak Kína számára.

Ugyan a földrajzi távolság mindig kockázatot és nehézséget okoz, a kormányok segíthetnek az üzleti kapcsolatok javítása érdekében a politikai kapcsolatok alakításával és a finanszírozási háttér biztosításával – magyarázta. Úgy vélekedett, mindkét feltétel adott ma a cégek együttműködéséhez. Szijjártó Péter kijelentette: mára olyan nyitott vagy vitás kérdés nincs, amely gátolná a gazdasági együttműködés további előmozdítását.

A külügyminiszter megjegyezte: Kína és a kelet-közép-európai országok kereskedelmi forgalma meghaladja a 60 milliárd dollárt. Kitért rá: létrejön a Kína és kelet-közép-európai országok közötti bankszövetség, amely a fejlesztési források koordinációja szempontjából előrelépést jelent.

Kínai kormányfő: kölcsönösen előnyös Kínának és a kelet-közép-európai országoknak az együttműködés

Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése kölcsönösen előnyös minden országnak – mondta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök.

A kínai kormányfő kiemelte: az elmúlt években jelentősen erősödött Kína és a kelet-közép-európai országok gazdasági együttműködése, amellyel az eurázsiai kontinens két oldalát hozzák össze. Kitért rá: országa nagy gazdasági lendületben van, évente rengeteg új cég jön létre, amelyek nagyon sok munkahelyet hoznak létre és a hagyományos ágazatokat is modernizálják.   

Úgy vélte, racionális Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése, mert összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházás előmozdításának szükségességével. Ebben az együttműködési  keretben az országok kiegészítik, erősítik egymást, új utakat találhatnak az érvényesülésre a nemzetközi piacokon - közölte. Hozzátette: remélhetőleg a kínai import nyújtotta lehetőségekből sok kelet-közép-európai cég is részesülhet.   

Megjegyezte: a turizmus is jelentős fellendülésben van, minden évben egyre több kínai turista érkezik a közép-európai régióba. A kínai miniszterelnök emlékeztetett: a mostani a hetedik ilyen üzleti találkozó, és hamarosan kezdődik a hatodik csúcstalálkozó az érintett országok vezetői számára. Azért rendeztek eddig eggyel több üzleti fórumot, mert a fórum ötletéből született a kezdeményezés, hogy hasonló körben csúcstalálkozót is szervezzenek - mutatott rá.

Kínai miniszterelnök: Kína prosperáló Európát szeretne látni

Kína prosperáló Európát szeretne látni, támogatja az európai integrációs folyamatokat, és azoknak az államoknak a fejlődését is, amelyek uniós tagok kívánnak lenni - hangsúlyozta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök hétfőn a Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Li Ko-csiang elmondta, a kelet-közép-európai térség az Európai Unió leggyorsabban fejlődő, legjobban teljesítő régiója, amely átlagosan 3 százalékos GDP-bővülést mutatott fel. Ezt a jövőben a Kínával való együttműködés még jobban segítheti, mivel Kínában az idén az első háromnegyedévben 6,9 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye - jelezte.

Kína arra törekszik, hogy még több árucikket, szolgáltatást importáljon a kelet-közép-európai térség államaiból, és segítse az infrastruktúra fejlesztését - mutatott rá a kínai miniszterelnök.

Bojko Boriszov, a következő Kína-Kelet-Közép-Európa csúcsot megrendező Bulgária miniszterelnöke kiemelte, hogy a jövő év első félévében Bulgária veszi át az EU soros elnökségét, melynek központi témája a Nyugat-Balkán helyzete és fejlesztése lesz.

Bulgária ebben a vonatkozásban is nagy lehetőséget lát a 16+1 országok, azaz Kína és a kelet-közép-európai államok együttműködésében - mondta a bolgár miniszterelnök.