Táblák bizonyítják a Selye János Egyetem és a gyakorlóiskolái közti együttműködést
Hálája jeléül január 14-én a Dunaszerdahelyi járásban, 15-én pedig a Komáromi járásban működő három-három gyakorlóiskolájának adományozott szlovák-magyar nyelvű táblát a Selye János Egyetem. Az oktatási intézmények közti gyakorlóiskolai együttműködés megerősítésének egyik célja az egyetlen hazai magyar egyetemen tanuló fiatalok szülőföldfön való marasztalása.
A komáromi egyetem vezetői hétfőn a Dunaszerdahelyi Magángimnáziumban, az ottani Vámbéry Ármin Alapiskolában és Gimnáziumban, valamint a Nagymegyeri Magán Szakközépiskolában adták át a Cvičná škola Univerzity J. Selyeho – a Selye János Egyetem gyakorlóiskolája feliratú táblát, két önkormányzati fenntartású óvodának pedig a gyakorlóóvodai táblát. Kedden pedig a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontban, a Selye János Gimnáziumban és az Ipari Szakközépiskolában került sor hasonló lépésre, amely során az SJE igazgatósága az érintett oktatási intézmények vezetőinek megköszönte, hogy évek óta a szakmai gyakorlathoz szükséges helyszínt biztosít a tanárszakos hallgatóknak.
„Az SJE megalakulása óta az egyik legfontosabb szempont az, hogy hallgatóink gyakorlati képzése is magas szintű legyen. Intézményünk vezetői folyamatosan építették ki a hazai gyakorlóiskolai hálózatot. Eddig közel 30 gyakorlóiskolával állunk szerződéses viszonyban. Pozsonytól Királyhelmecig vannak gyakorló-gimnáziumaink, valamint alapiskoláink, iskolai klubjaink és óvodáink. Célunk annak elérése, hogy valamennyi régióban, ahonnan vannak hallgatóink, ilyen gyakorló intézményeink is legyenek. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a fiatalok a saját régiójukban tehessenek szert a szükséges gyakorlati ismeretekre, illetve a diplomaszerzés után majd a szülőföldjükön kamatoztathassák tudásukat” – mondta el portálunknak Török Tamás koordinátor, az SJE Tanárképző Karának tanulmányi és szociális ügyekért felelős dékán-helyettese.
A dékánhelyettes az elmondottakhoz hozzátette: mind a négy komáromi magyar alapiskola a gyakorlóiskoláik közé tartozik. „Nagyon jó tapasztalatokról számolhatok be: szakmai és emberi szempontból is sikeres az együttműködésünk. Bár másutt is gyümölcsöző kapcsolatokat építettünk ki, de el kell ismerni azt, hogy a munka oroszlánrészét a komáromi iskolák végzik” – szögezte le.
Madarász Róbert, a Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója beszámolt arról, hogy az óvodájukba, alapiskolájukba és gimnáziumukba is rendszeresen érkeznek “selyés” egyetemisták.
„Az együttműködéssel mindkét fél nyer: nemcsak az ifik gyakorlati képzéséről van szó, hanem a pedagógusok ekképp rákényszerülnek arra, hogy lépést tartsanak a pedagógia legújabb vívmányaival. A legújabb módszerekkel színesített, élvezetes bemutató órákat tartanak a hallgatóknak, akik pedig olyan dolgokra hívják fel a figyelmüket, amely befolyásolhatja az addigi látásmódjukat. Fontos lépést tartani a kor követelményeivel, hiszen az évtizedek során a gyerekek és az őket körülvevő közeg is állandóan változik” – fogalmazott.
Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója arról beszélt: korábban Albert Sándor, az SJE alapító rektora kereste fel igazgatóságukat azzal a kérdéssel, hogy vállalnánk-e a gyakorlóiskola szerepét. E felkérésre azért sem mondhattak nemet, mert a két intézmény névadója, Selye János professzor 1916 és 1924 között a gimi elődiskolájának a diákja volt.
„Megtiszteltetésnek vettük felkérését, majd együttműködésünket később Tóth János és Juhász György rektorral is megerősítettük. Minden tanévben 15-20 harmad-, negyed- és ötödéves hallgatót fogadunk azokon a szakpárokon, melyeken az SJE képzést biztosít. A harmadévesek csak órát látogatnak, míg a negyed- és ötödévesek már 5-10 órát tanítanak is, amit aztán a tanár és hallgató közösen kielemez. A hallgatókat fogadó pedagógusokat a többletmunkának számító kiértékelésért az egyetem némi pénzbeli juttatásban részesíti” – hangzott el.
Elárulta az is: több olyan pedagógusuk van, akik a komáromi egyetem elvégzése után érkeztek hozzájuk, s munkájukkal teljes mértékben meg vannak elégedve.
A táblaavatón Juhász György rektor köszönetét fejezte ki a gyakorlóiskoláknak azért, hogy lehetővé teszik hallgatóik gyakorlati képzését, s kedvet ébresztenek bennük ahhoz, hogy a szülőföldjükön hódoljanak hivatásuknak.
„A pedagógusi hivatás az, amit nem lehet az iskolapadban megtanulni, ki kell hozzá lépni a való életbe” – hangsúlyozta, s az együttműködés további biztosítása érdekében minden oktatási intézménynek sok diákot kívánt.
