2019. február 22., 00:36

Nagyszarva megoldotta a szlovák tannyelvű iskola ügyét

A nagyszarvai képviselőtestület csütörtök esti ülésén foglalkozott a szlovák szülők által alapított Iniciatíva BKZ kérvényével, amelyet január elején nyújtottak be a községi hivatalba. Beadványuk összefügg azzal a levéllel, amellyel a környező települések polgármestereit szólították meg, hogy nyomást gyakoroljanak a nagyszarvai képviselőtestületre.

Nagyszarvai iskolaügy
Médialapozó
Fotó: TASR

A nagyszarvai képviselőtestület csütörtök esti ülésén foglalkozott a szlovák szülők által alapított Iniciatíva BKZ kérvényével, amelyet január elején nyújtottak be a községi hivatalba. Beadványuk összefügg azzal a levéllel, amellyel a környező települések polgármestereit szólították meg, hogy nyomást gyakoroljanak a nagyszarvai képviselőtestületre.

Hervay Rozália önkormányzati képviselő tájékoztatása szerint a kérvény már ismert volt, most azonban a kérvényezők a levélhez egy névsort is csatoltak azon gyermekek nevével és adataival, akik az általuk Nagyszarvára áhított szlovák iskola diákjai lehetnének. Ezen a listán 14 név szerepel, közülük hatan vannak Nagyszarváról, a többiek a környező falvakból.

A gyermekek nevét a személyiségi jogok védelme miatt László Zoltán polgármester ugyan nem tehette közzé, de megállapította, hogy a hat nagyszarvai gyermekből három valóban nagyszarvai lakos és valóban iskolaköteles. Ketten nagyszarvai lakosként vannak feltüntetve, ők viszont a községi nyilvántartásban nem szerepelnek, egy gyermeket pedig be sem tudott azonosítani,

mert nevét sem a lakossági nyilvántartásban nem lelték, sem személyesen nincs tudomása a gyermek kilétéről.

László Zoltán felszólalásában elmondta: a környező falvak polgármesterei eddig nem jelezték azt az igényt, hogy a szlovák iskola Nagyszarván nyíljon meg. A képviselők kérdésére a polgármester beszámolt arról is, hogy felkereste a környező falvak polgármestereit az ügyben, és valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy eddig is be tudták biztosítani azon gyermekek iskoláztatását, akik szlovák iskolába szeretnének járni. A környező falvak polgármesterei arról is tájékozatták őt, hogy a szülők elutasítják az alsó tagozaton az összevont osztályok kialakításának lehetőségét, inkább távolabbi iskolát keresnének gyereküknek.

Fotó:  Czibula Csaba

Hervay Rozália a kérvény kapcsán kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ha már a nagyszarvai aláírásokkal is probléma van, mennyire lehetnek hitelesek a környező falvak igénylőinek adatai. Az aláírások hitelességét megkérdőjelezi az is, hogy a szlovák szülők által alapított BKZ Iniciatíva kérvényéhez benyújtott névsor ellenére a szomszédos települések polgármesterei eddig nem kérték Nagyszarva községet a szlovák iskola megnyitására.

Az ülésen részt vett Csallóköztárnok polgármestere, Horváth Attila is, aki hozzászólásában helyzetjelentést adott a környező falvakban történő betelepülésekről, és arról, hogy az újonnan érkezettek közül mennyi a szlovák nemzetiségű. Elrettentő példaként hozta fel Macházát, ahol már 50 százalék fölé emelkedett a szlovák lakosok aránya.

Horváth Attila egyáltalán nem tartja jó ötletnek a BKZ Iniciatíva kezdeményezését, és a többi polgármesterrel történt egyeztetés nyomán úgy nyilatkozott,

azt fogják javasolni, hogy ne Nagyszarván nyíljon szlovák iskola, ahol a szlovák nemzetiségűek aránya 15 százalék alatti, hanem a közeli Macházán.

Macházán minden lehetőség adott, és egy új iskolát is könnyen bele tudnak foglalni a falu beépítési tervébe. Gyors megoldásként megemlítette a gútori konténeriskola példáját.

Hervay Rozália portálunknak elmondta: a testület tudomásul vette a kérvényt, viszont megkérdőjelezte az abban foglaltakat. Ugyanakkor jóváhagyta a közös iskolakörzet kialakítására vonatkozó határozatot.

Eszerint azok a diákok, akik szlovák tannyelvű iskolát szeretnének látogatni elsőtől a kilencedik osztályig, azok a 2019/20-as iskolaévtől a nagylégi iskolában tehetik ezt meg.

Bár Bős városával van egy élő szerződésük, ezt a lehetőséget a nagyszarvai szülők eddig nem használták ki arra hivatkozva, hogy messze van és nem abban az irányban van, amerre ők munkahelyükre utaznak. Nagylég viszont ideális megoldás lehet, hiszen csak nyolc kilométerre fekszik Nagyszarvától, tehát még közelebb is van, mint Somorja.

A képviselőasszony mindezek mellett kiemelte, a testület támogatja a macházai szlovák iskola létrehozását.

A képviselőtestület tárgyalt arról a lehetőségről is, hogy pályáznának hasonló iskolabuszra, mint amit a közlekedési miniszter Doborgaz számára biztosított, amely össze tudná gyűjteni a környező falvak diákjait is. De az utaztatással járó anyagi terhekhez az önkormányzat mindenképp hozzájárulna.

A kérdéshez a későbbiekben visszatérnek, és további lehetséges megoldásokat keresnek.

„A szlovák iskola megnyitásának kérdésében nagyon kiéleződött a viszony, ennek ellenére a képviselőtestület jó szándéka nem vonható kétségbe, szeretnénk kielégítő megoldást találni – mondta Hervay Rozália. "Az is örömteli, hogy bár a betelepült szlovák szülőknek a környező falvakba elküldött levele megpróbált viszályt szítani az önkormányzatok között, ez nem sikerült, győzött a jól bevált együttműködés és egymás érdekeinek tiszteletben tartása.”

Hervay Rozália önkormányzati képviselő
Hervay Rozália önkormányzati képviselő

Nagyszarvai iskolaügy
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.