Most döntünk a gyermekeink jövőjéről

A 2019/2020-as tanévre azokat a gyermekeket írathatják be szüleik, akik augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket és iskolaérettek. A tavalyi évhez hasonlóan nagyjából 62 ezer kisgyermek kezdi meg az első osztályt ősztől az ország valamelyik alapiskolájában. Az utóbbi évek statisztikái szerint magyar első osztályba körülbelül 3500 kisgyermek kerül.

Beíratások idején érdemes egy kicsit átböngészni az ide vonatkozó statisztikákat. Annál is inkább, mert a számok igencsak beszédesek és sokat elárulnak oktatásügyünkről.

A jelenlegi tanévben összesen 250 alapiskolában folyik magyar nyelvű oktatás, ebből 222 magyar tannyelvű, 28 pedig magyar–szlovák közös igazgatású. A magyar iskolába járó diákok száma 29 261. Elgondolkodásra ad okot, hogy a 250 iskolánkból 109-ben 50 fő alatti, 37-ben pedig 50–100 fő között van a tanulók összlétszáma, ami azt jelenti, hogy iskoláink 58,4 százalékában a tanulói létszám 100 fő alatt van. 101–250 közötti összlétszámú iskolából 75 van (30 százalék), 250-nél több tanuló pedig csupán 29 (11,6 százalék) alapiskolába jár.

A kis létszámú iskolák – a fejpénzalapú finanszírozás miatt – veszteségesnek számítanak, az önkormányzatoknak sokszor csak nagy erőfeszítések árán sikerül ezeket fenntartani. Kérdés, hogy ez a helyzet hosszú távon meddig tartható? Sok polgármester a végsőkig megtartja az iskolát, akár pár szem gyermekkel is működteti legalább az 1–4. évfolyamot, de akkor már ő sem tehet semmit, ha évről évre nincsenek új beíratott gyermekek.

Sajnos, tanúi vagyunk annak, hogy az utóbbi években már a legmagyarabb vidéknek számító Csallóközben is több kisiskola bezárta a kapuit. Az ok az alacsony gyermekszám mellett az, hogy a szülők inkább a nagyobb, városi iskolákba íratják gyermeküket, még akkor is, ha ez napi utaztatással jár együtt. Azt remélik ugyanis, hogy egy ilyen iskolában több lehetősége lesz a gyermeknek a tudásban való gyarapodásra.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiemelten kezeli a beíratásokat, és évente két statisztikát készít erről. Az elsőt április végén, amikor befejeződnek a beíratások, a másodikat pedig szeptemberben.

– A két végeredmény különböző, hiszen vannak olyan gyermekek, akiket nem íratnak be szüleik, csak felszólításra. Hogy pontosan hány tanuló kezdi meg az első osztályt, az valójában csak szeptember közepére derül ki. Addig élhetnek a szülők a halasztás lehetőségével, de az is előfordul, hogy átértékelik döntésüket, és egy másik iskolát választanak a gyermeküknek. Az elmúlt években stabilan 3500-3600 körüli a magyar iskolába íratott kiselsősök száma – tudtuk meg Fekete Iréntől, az SZMPSZ elnökétől, aki bízik abban, hogy a demográfiai hullám és az asszimiláció ellenére sem fog csökkenni a magyar iskolába íratott gyermekek száma, sőt inkább gyarapszik.

A pedagógusszövetség elnöke szerint nincs olyan közösségi esemény, amely ennyi energiát mozgósítana, mint a beíratás. A szakmai és a civil szervezetek ezért sokat tesznek, de az iskolák maguk is. Hétvégi rendezvényekkel, óvodásoknak szervezett programokkal próbálják az iskolába csalogatni a szülőket és gyermekeiket s megmutatni az anyanyelvi oktatás szépségeit. A legtöbb iskola kiváló kapcsolatokat ápol az óvodákkal, a gyermekek egymás intézményeit látogatják, hogy a lehető legzökkenőmentesebb legyen az átlépés az óvodából az iskolába.

Kiss Beáta, az MKP oktatásért és kultúrpolitikáért felelős alelnöke nemrég hetilapunknak adott interjújában beszélt a beíratásokról, és beszámolt azokról a biztató jelekről is, amelyek azt mutatják, egyre több magyar szülő választja gyermekének a magyar óvodát és a magyar iskolát. A magyar óvodaválasztásban nagy szerepet játszik az is, hogy a magyar kormány óvodatámogatási programjának köszönhetően egyre több felvidéki magyar óvoda újul meg. Ennek köszönhetően a korábbi 10 százalékról 8 százalékra esett vissza azon magyar szülők aránya, akik nem magyar óvodába adják a kisgyermeküket.

Csak remélni lehet, hogy ez visszatükröződik majd az iskolaválasztásban is. Jelenleg ugyanis a magyar szülők 11-12 százaléka nem az anyanyelvű alapiskolát választja a gyermekének. A legkevésbé pozitív adatokról a középiskolák tekintetében beszélhetünk.

– Egészen riasztó, majdnem 30% azon diákok száma, akik szlovák nyelvű, érettségivel végződő középiskolát választanak, holott vállaltan magyar nemzetiségű családból jönnek. A magyar alapiskolába járó diákok 15-17 százaléka szlovák középiskolában folytatja a tanulmányait. Ennek következtében lassan kiürülnek, megszűnnek a magyar szakiskoláink, gimnáziumaink, egyre alacsonyabbak az osztálylétszámok. Attól tartok, hogy a szakmunkásképzők esetében még rosszabb lehet a helyzet – nyilatkozta Kiss Beáta.

Anita, a négygyermekes anyuka épp a napokban íratta be legidősebb kisfiát az első osztályba. Reméli, a tudásra éhes Bence hatalmas mozgásigényét is ki tudja majd élni az iskolában.

– Őszintén szólva nekem az egész oktatási rendszer, ahogy a gyermekekhez közelítenek az iskolában, nem tetszik. Egy hat-hét éves gyermeket nem lehet a székhez kötni 45 percre. Szerintem sokkal játékosabb formában kellene megoldani az ismeretszerzést. A nyelvtanulást is inkább játékos módon tudom elképzelni – meséli az anyuka. Hozzáteszi, kisfia a legközelebbi magyar iskolába utazik majd. Sajnos, a falujukban pár éve becsukták a kisiskolát, így most Felbárra fog ingázni. Anita szerint az önállóságra nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Az első napokban együtt fognak buszozni reggelente az iskolába, hogy megszokja, aztán már csatlakozik a többi diáktársához, akikkel közösen fog utazni.

Nagyon sok elsős gyerek szülője panaszkodik arra, hogy rengeteg a házi feladat, az otthoni tanulnivaló. Annak ellenére, hogy a pszichológusok szerint otthon maximum napi fél órát lenne csak szabad tanulni a kicsikkel. Nekik ugyanis még rengeteg mozgásra és szabad játékra van szükségük.

– Egyelőre beírattam napközibe is Bencét, aztán majd meglátom. Ha ott nem tanulják meg a leckét, hanem még nekem kell itthon a három kisebb mellett tanulnom vele, akkor inkább kiveszem – mondja, és hozzáteszi, el sem tudja képzelni, hogy délután órákig tanuljanak otthon. Bár a másfél évvel fiatalabb Danikára így sok minden ráragadhatna. Az édesanya abban bízik, hogy a tanulás inkább az iskolában fog történni, kisfia jövendő tanító nénijét sokan dicsérik, bár szigorúnak tartják. Ő azonban úgy véli, egy kis szigor, főleg fiúgyermekeknél, kimondottan jól jöhet.

Amikor az iskolaválasztás dilemmája elé kerülnek a szülők, több szempontot mérlegelnek. Jó esetben a legfontosabb az, hogy a kiválasztott tan-

intézmény magyar tanítási nyelvű legyen. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül az is, hogy milyen oktatási módszerekkel, milyen hozzáállással tanítanak a kiválasztott intézményben, és kik tanítanak ott. Magyarán, hogy milyen az adott intézmény színvonala.

Hogy milyen a jó iskola, arról Fibi Sándor oktatási szakember, nyugalmazott pedagógus a Ma7.sk SzóBeszéd adásában is beszélt. Kiemelte, minden iskolának arra kellene törekednie, hogy egy picivel jobb legyen, mint a másik iskola. Legalább ennyire fontos, hogy az adott intézmény pedagógusi gárdája hogyan viszonyul a szülőkhöz. Mennyire tudja érzékeltetni, hogy az iskola nem a pedagógusé, hanem elsősorban a gyerekeké és a szülőké. A pedagógus pedig azért van ott, hogy olyan szolgáltatást nyújtson, amire más nem képes.

– Ez a szolgáltatás pedig nem az, hogy tanítsa a gyerekeket, hanem hogy megtanítsa a gyerekeket. Van több olyan iskolánk is, ahol megelégednek azzal, hogy a gyereket tanítgatják, délután a napközi otthonban pedig egy csöppet pihennek, aztán házi feladatot írnak és hazamennek. Akkor következnek a problémák a szülő számára. Mert különösen az alsó tagozaton még mindig bevett gyakorlat az, hogy az anyuka ebéd után odaül a gyermeke mellé, és folytatja tovább az iskolát – mondja az ötvenéves pedagógusi gyakorlattal rendelkező szakember.

Elmeséli azt is, amikor iskolaigazgató volt, többször hangsúlyozta a kollégáinak, hogy az iskolát nyitottá kell tenni, a szülőnek éreznie kell azt, hogy övé az iskola és bármikor bemehet az intézménybe. Ha az igazgatótól engedélyt kér, bármelyik tanórára beülhet. Saját maga győződhet meg arról, hogyan dolgozik a pedagógus a gyermekével, hogyan tanítja őt.

Fibi Sándor a jó pedagógus jellemzői közt említette a szakmai tudáson kívül azt, hogy az adott pedagógus jó pszichológus is. Ha szereti a gyermekeket, akkor a gyermekek is megszeretik, és úgy sokkal könnyebb és zökkenőmentesebb a tanulás. A jó pedagógushoz még évek után is kötődnek a gyermekek.

Április 30-án ugyan hivatalosan véget érnek az iskolai beíratások, de a szülők még egészen szeptemberig változtathatnak, meggondolhatják magukat. Addig dől el véglegesen az is, hány gyermek kap halasztást és marad még egy évig az óvodai nagycsoportban vagy kezd a nulladik osztályban. Ez utóbbi főleg a középső és keleti régiókban jellemző, ahol sok a szociálisan hátrányos helyzetű gyermek, akik közül kevesen járnak óvodába. Ezen a téren majd az iskoláskor előtti, kötelező egyéves óvodalátogatás hozhat változást, aminek bevezetésére hamarosan sor kerül. Az iskolaválasztást egyre inkább befolyásolja az is, hogy milyen a problémás gyermekek integrálásának lehetősége a kiválasztott iskolában. Annál is inkább, mert egyre több figyelemzavaros, tanulási és kommunikációs nehézséggel küzdő kisgyermek van, akik különleges bánásmódot igényelnek.

Megjelent a Magyar7 2019/17.számában.