Miről árulkodnak az iskolai beíratások?

B. Vida Júlia 2019. május 19., 14:49

Az áprilisi iskolai beíratások nagy meglepetéssel nem szolgáltak, összességében valamivel több kisgyermeknek választották szülei a magyar iskolát, mint tavaly. A kiselsősök végső száma azonban csak szeptember közepén lesz végleges. Akkor dől el, hányan kapnak a beíratottak közül halasztást és egyes tájainkon – Gömörben, a keleti régiókban – a szülők csak az utolsó pillanatban, felszólításra tesznek eleget beíratási kötelességüknek.

Fotó: B. Vida Júlia

Borítékolható tehát, hogy a jelenlegi 3499-es létszám őszig még növekedni fog, ám csodát nem várhatunk. A régiós kollégáinktól beérkezett adatokból kitűnik, hogy a helyzet az ország egyes vidékein eltérő. Örvendetesen nőtt a diáklétszám például a fővárosban, Pozsonyban, ahol végre két első osztályt nyithatnak. Ez valószínűleg a munka utáni beköltözéseknek köszönhető. Az egyik legmagyarabbnak számító járásban, a Dunaszerdahelyiben is enyhe diáklétszám-gyarapodás figyelhető meg, a szomszédos Galántai és Vágsellyei járásokban azonban már nem ennyire szívderítő a helyzet. Léva és környéke szintén bajban van.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének szokásos beíratási kimutatásából kiviláglik, hogy nagyon sok kisiskola a létezés határán billeg. Azt is látni kell, hogy egyes nagyobb, központi vagy városi iskolák azért örülhetnek több elsősnek, mert a szülők a környező kisiskolák helyett ezeket választják a gyermeküknek. Abban bíznak, hogy ott nagyobb tudásra tesz szert, mint a falusi 1–4. évfolyamban. A napnál világosabb, hogy nehezen lesz tartható a jelenlegi iskolahálózat, hiszen amelyik kisiskolába éveken át nem íratnak be gyermeket, vagy legfeljebb csak 1-2-t, annak lakat kerül az ajtajára. És azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a magyar ajkú gyermekek 11-12 százaléka nem magyar alapiskolába kerül. Különösen érezhető ez a peremvidékeken, például a Pozsonyhoz közeli falvakban, ahol a nagyarányú betelepülés hatására már a tősgyökeres magyar szülők is inkább a szlovák iskolát választják gyermeküknek.

A családokat a gyermek születésétől fogva fel kell karolni

Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke szerint elég ellentmondásosak a sajtóban megjelent információk és vélemények a beíratásokat illetően. A Rákóczi Szövetség elnöke, Csáky Csongor pozitívan értékel, s valóban a tavalyi adatokhoz képest enyhe növekedés tapasztalható az elsősök számában. Ehhez a családokhoz, szülőkhöz érkező támogatások is hozzájárultak, amiben a Rákóczi Szövetség élen jár.

– Vannak azonban régiók, ahol egyáltalán nem rózsás a helyzet. Ilyen például a Garam mente, de más térségeket is említhetnék, ahol nagymértékű az elvándorlás és az asszimiláció. Ezeken a vidékeken bizony elkeserítők az adatok, nagyon sok pluszmunkára lesz szükség, hogy változtatni lehessen. A legnagyobb gond, hogy egyes tájainkon eleve nagyon kevés a magyar ajkú gyermek. A felvidéki társadalom tünetének látom azt, amit a beíratási adatok mutatnak. Bizakodó vagyok viszont abban a tekintetben, hogy minden régióban fokozatosan növekedni fog a gyermeklétszám, nem csak néhányban. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program hozott egy pozitív elmozdulást, s ha a támogatási rendszerek gyümölcse beérik, akkor ez számokban is mérhető lesz – mondja az oktatáspolitikai szakember.

Elmondja azt is, érdemes ezeket az adatokat kisebb régiókban és nem iskolánként vizsgálni és értelmezni, mert vannak olyan vidékek, ahol több évtizedes asszimilációs nyomás eredményei érnek be napjainkra, persze negatív értelemben. Úgy véli, csak össztársadalmi összefogással lehet tenni azért, hogy ezeket a negatív folyamatokat pozitív irányba sikerüljön mozdítani.

Iskolahálózatunk hosszú távú fenntarthatósága érdekében szerinte az volna a kívánatos, hogy minden, magyarok lakta településen legyen magyar óvoda és lehetőség szerint kisiskola is. Ott, ahol nincs elegendő gyermek, az óvoda és az iskola összevonásával lehet a magyar oktatást biztosítani, vagy körzetesített, teljes szervezettségű iskolákkal. Egy erősen asszimiláló környezetben viszont ez másként sülne el, hiszen ahol a településen van szlovák és magyar iskola is és ha a magyar megszűnne, a magyar gyermekek nem biztos, hogy utaznának a legközelebbi magyar iskolába, hanem inkább a helyi szlovákba járnának.

– Nem vagyok annak a híve, hogy a hatalom lépeseit megelőzve mi magunk racionalizáljuk az iskolai hálózatunkat. A hosszú távú megoldás mindenképpen az, hogy olyan gazdasági fellendülést érjünk el, amely nagyobb gyermekvállalási kedvet eredményez. A családokat már egészen a gyermek születésétől fogva fel kell karolni, identitásukat megerősíteni. Erre kitűnőek a Ringató és Gólyahír programok.

Az előremenekülés útja a minőségi iskola

Szeptemberig akár 150-nel is növekedhet a beíratott gyermekek száma (azon oknál fogva, amit a bevezetőben írtunk), tudjuk meg Fekete Iréntől, az SZMPSZ elnökétől, aki szerint a beíratási adatokat nem lehet készpénznek venni. Ami biztos, hogy 45 iskolában 5 gyermekkel növekedett az elsősök száma, 12 iskolába viszont nem írattak be egyetlen gyermeket sem. Pozitívumként könyvelhető el, hogy a tavalyihoz képest plusz 48 gyermek szülei választották gyermeküknek a magyar iskolát. Elmondja azt is, rendszeres vitafórumokat, helyzetelemzéseket tartanak a hogyan továbbról. Nemrég Albert Sándor készített egy munkaanyagot, amit a Comenius Intézettel közösen elemeznek.

– Sokan elfeledkeznek arról, hogy az alacsony diáklétszám nemcsak a magyar iskolákban probléma, hanem a szlovákokban is. A beíratási számok csak követik a populációs adatokat. Az is tény azonban, hogy míg 2001 és 2010 között mintegy 10 százalékkal csökkent a magyar iskolába íratott gyermekek száma, ez a csökkenés 2010 és 2019 között már nem tapasztalható. Persze nem magától van ez így, nagyon sok szervezet és ember munkája van ebben – teszi hozzá a pedagógusszövetség elnöke. Érdekességképpen megjegyzi, van olyan iskolánk is itt, a Felvidéken, ahol 50 olyan beíratott gyermek van, aki valahol külföldön tanul. Nagyon sok fiatal család másutt keresi a boldogulást, számításba kell venni az elvándorlást is.

Fekete Irén szerint az előremenekülés útja többek között a minőségi iskolában rejlik, amelyet szívesen választ gyermekének az igényes szülő. Jól felszerelt, remek, a modern pedagógusi módszereket alkalmazó pedagógusokkal működő oktatási intézményekben kell gondolkodnunk.

– Ez utóbbihoz mi is hozzátesszük a magunkét. A legújabb pedagógiai módszerek elsajátításának lehetőségét szövetségünk biztosítja. A jövő zenéje a személyre szabott oktatás, de ahhoz a pedagógusnak 6-8 módszert kell ismernie. Az sem mindegy, hogy egy adott iskola pedagógusgárdája mennyire összetartó, mert a szülők azt is figyelik. Ha látják, hogy egy csónakban eveznek, akkor megbíznak bennük, ha mást tapasztalnak, nem biztos, hogy rájuk bízzák a gyermeküket.

Megjelent a Magyar7 2019/20.számában.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS