2018. október 13., 13:42

Magyar óvodásnak lenni jó

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet felmérést végzett a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében. A kutatási eredményeket a „Magyar óvodásnak lenni jó!“ elnevezésű konferencián ismertették Budapesten.

konferencia_óvoda_Bp
Médialapozó
Fotó: Sztruhár György

A négy külhoni régiót érintő, 1.977 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás során megfogalmaztak egy demográfiai kérdéssort, és próbáltak választ keresni arra is, milyen szempontok alapján választanak a szülők óvodát csemetéjüknek. A felmérésből az is kiderül, hogy az oktatás színvonalával a felvidéki szülők voltak a legelégedettebbek.

Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke úgy véli, a szocializmus éveibe visszanyúlóan volt egy alapos és szakmailag magas szintű óvónőképző Szlovákiában. Ritkán szoktuk ezt hangoztatni, de a ma dolgozó óvónőknek jelentős része még abban a szakközépiskolai rendszerben végezte tanulmányait, amely a kilencvenes évek elején fejeződött be Léván. Erre a hagyományra épül rá az óvónőképzés az egyetemen, és mindig van mit javítani, mindig van hová fejlődni, de alapvetően jó színvonalúak az intézményeink.

Fotó: Sztruhár György

A kutatásból az is kiderül, hogy a szülők számára a pedagógus személye és a biztonságos óvodai környezet a legfontosabb, a nemzetiségi kérdés – vagyis, hogy az óvoda magyar tanítási nyelvű intézmény-e – csak másodlagos. Az intézményvezetők megkérdezésével számos hiányosságra is fény derült a felmérés során.

Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa szerint jól látható, hogy bölcsődehálózat a Felvidéken nincs. Ezt tudtuk eddig is, s a szülők is hiányként fogalmazták ezt meg. Vagyis az óvodák fejlesztése mellett egy bölcsődehálózat kiépítése lehet a következő időszak munkája, de például magyarul is tudó logopédusok, pszichológusok hálózatának a kiépítése ugyanolyan fontos.

Grezsa István, a Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programért felelős miniszteri biztos a konferencián az óvodafejlesztések kapcsán elmondta: a munkálatok  jó ütemben zajlanak, a 450 felújításra váró óvodaépületből több mint százat már átadtak és 11 új óvoda alapkövét rakták le.

Fotó: Sztruhár György

Kettős üzenete van ezeknek: az egyik üzenete a magyaroknak szól, hogy bárhol éljenek is Magyarországra számíthatnak és egy erős Magyarország áll a hátuk mögött. Ezek az óvodafelújítások szólnak a többségi nemzetnek is, hogy mi békejobbunkat nyújtjuk ezeréves államiságunk alapján és szeretnénk velük közösen felépíteni az új Közép-Kelet Európát, vagy fogalmazzunk úgy, az új Kárpát-medencét, amely évszázadokon át a gyakorlatban a Magyar Királyságot jelentette.

Grezsa István beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy minden magyar gyermek, aki a Kárpát-medencében születik, tudjon magyar anyanyelvű óvodába járni. Vörös Mária, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség megbízott elnöke örömét fejezte ki e célkitűzés kapcsán, mivel az óvodai férőhelyhiány Felvidék egyes régióiban is megoldásra vár.

Vörös Mária elmondta, számos óvoda jelezte feléjük, hogy nem tudják felvenni az oda jelentkező gyerekeket, mert kapacitáshiány gátolja ebben őket. Ez egy olyan nagy lökés volt, ami azt mutatta, hogy ezt mindenképp jelezni kell Magyarország felé, hogy vannak olyan térségek Szlovákiában, ahol a magyar gyerek nem juthat magyar óvodába azért, mert nincs férőhely az óvodában. A református egyház által elindított óvodaépítés nagy lépés lesz ezen a téren, hiszen új óvodákat is tudnak létesíteni.

 A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program több mint 1600 intézményt és mintegy 47 000 külhoni magyar gyermeket érint. A 38,5 milliárd forint keretösszegű program 2020 decemberében zárul.

konferencia_óvoda_Bp
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék