Kedden elfogadták, de megváltást nem hoz az új törvény az oktatásba
Április 2-án a szlovák parlament elfogadta a pedagógusokról és szakszolgálati dolgozókról szóló törvényt. A Most-Híd által is támogatott törvény úgy került a plénum elé, hogy nem vette figyelembe, a szakmai szervezetek és a pedagógusok több időt szerettek volna szánni a törvénytervezet véleményezésére és jobbító javaslataik benyújtására. Ennek érdekében petíciót indítottak, amit eddig 20 ezren írtak alá. Úgy tűnik azonban, hogy a parlamenti választások közeledtével a kormányzati gőzhenger minden áron át akarta nyomni ezt a jónak nem nevezhető törvényjavaslatot. Közelednek a választások, eredményeket kell produkálni!
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a facebookon közzétett posztján egyenesen „az elmúlt másfél-két évtized legrosszabb oktatási törvényének” nevezte a kedden elfogadottat.
Az oktatási szakember szerint az új törvényben már nem szereplő (eltörölt) kreditrendszer alapjában véve nem volt rossz módszer a pedagógusok továbbképzésének módjaként, hiszen eleve garantálta a pedagógusok folyamatos, fokozatos szakmai fejlődését. A gondot inkább az jelentette, hogy ezekhez a kreditekhez viszonylag könnyen és gyorsan hozzá lehetett jutni. Egy fiatal pedagógus nagyon rövid idő alatt eljuthatott a szakmai csúcsra. Ezt a problémát viszont ki lehetett volna küszöbölni bizonyos időhatárok betoldásával, a kreditpontok megszerzésének ütemezésével. Másik nagy hibája a régi kreditrendszernek, Fodor szerint, az volt, hogy megjelentek a piacon olyan szolgáltatók, amelyek viszonylag gyorsan, rövid képzések után adták a kreditpontokat, ami sok pedagógus számára vonzónak tűnt.
Elég lett volna csak megreformálni a kreditrendszert és működhetett volna tovább.
„Ez az új törvény véleményem szerint a továbbképzésekben még nagyobb káoszt hoz, mint a régi. Bizonyos képzésekért ezentúl az iskolaigazgató lesz a felelős. Úgy tűnik, mintha a szakmai előmenetel veszítene a jelentőségéből. Ugyanakkor ezekhez a képzésekhez is hozzá vannak csatolva anyagi juttatások. Első látásra mintha minden maradna a régiben, csak a pótlék neve változott meg. Mintha adtak volna a gyermeknek egy új nevet. Én ebben a törvényben a korszerű továbbképzés elemeit nem látom” – summázza Fodor Attila.
Nagyon kritikusan látja az Ondek-vezette nagy pedagógusszakszervezet hozzáállását a törvény elfogadásához. Simán rábólintottak és igyekeztek megnyugtatni a pedagógustársadalmat, hogy minden rendben van. Populista hozzáállással folyamatosan azt kommunikálják a pedagógusok felé, hogy ők mit értek el a számukra. Most például azt, hogy megmaradt a továbbképzésekért járó pénz és a képzések a jövőben is biztosítva lesznek.
– teszi hozzá a szakember.
Arról is szót ejtett, hogy a jövő nagy kihívása az lesz, hogyan tanítsuk a mai, online világban cseperedő generációkat. Az eddig bevált módszerekkel ugyanis már nem sokra megyünk. Olyan sikeres pedagógusok csüggednek el, akik több tíz éve állnak a katedrán és eddig még mindig sikerült motiválniuk a diákokat az ismeretek elsajátítására. Most viszont tanácstalanok. Ebben a változó világban ehhez kellene a pedagógusoknak segítséget nyújtani.
A Comenius Pedagógiai Intézet vezetője úgy látja, az iskolák már egy ideje nyögik ennek a modern világnak a terheit és kevés segítséget, megértést kapnak. A tanárképzők sem készítik fel az ifjú pedagógusokat arra, hogy mi várja őket a valóságban. Nincsenek felkészítve arra, hogy hol és kiket fognak oktatni.
A rengeteg gond ellenére, ami az oktatásügyet jellemzi, örömmel konstatálja, hogy szinte minden iskolában akad néhány lelkes pedagógus, aki valami újat próbál, de ezek a modern pedagógiai módszerek nem válnak az egész közösség sajátjává, nem válnak a pedagógiai kultúra részévé. Pedig ez igencsak kívánatos lenne.
– mondja végezetül Fodor Attila.
