Ismét terítéken a kötelező matematikaérettségi bevezetése
Lehet, hogy hamarosan megint érettségi vizsgát kell tenni az egyik legnehezebb tantárgyból? Az oktatási minisztérium azután dönt a matematikaérettségi újbóli bevezetéséről, miután megkapja és áttanulmányozza az Állami Pedagógiai Intézettől a matematika középiskolákban való oktatásának koncepcióját. Még a matematikaérettségi kötelező bevezetése előtt a minisztérium szakmai és nyilvános vitát kezdeményez.
A matematikaoktatás koncepciója tartalmazni fogja a módosított oktatási szabványokat, az érettségi vizsgák szintjét, az ütemtervet, s azokat a tanulmányi szakokat, amelyek esetében kötelező lesz matematikából is érettségizni.
S hogy mely iskolák diákjai lehetnek érintettek? A minisztérium a gimnáziumokban, a természettudományi és műszaki középiskolában vezetné be, mégpedig akadémiai és alkalmazott matematika szinten.
Az alkalmazotti szint a számolási készségekre helyezi hangsúlyt, a középiskolák végzősei olyan matematikai és pénzügyi alapismeretekre tennének szert, amit a mindennapi életben jól tudnak használni.
Nem lenne kötelező a matematikaérettségi például a konzervatóriumokban és a művészeti középiskolában.
Az érettségi újbóli bevezetését Richard Raši, invesztíciókért és informatizációért felelős kormányalelnök is jó ötletnek tartja. Legalább a gimnáziumokban szeretnék bevezetni. Az IT szövetség alelnöke, Mário Lelovský szerint a munkáltatók kész és felkészült alkalmazottakat várnak a középiskolákból, s ebbe beletartozik a matematikai és logikai műveltség is. A jövőben könnyen előfordulhat, hogy a potenciális munkaadó a felvétel feltételeként kérni fogja a matematikaérettségit is.
Valóban erőltetni kell a matematika érettségit? Ezt a kérdést tettük fel Albert Sándornak, a Selye János Egyetem alapító rektorának, oktatási szakembernek. Válaszát azzal kezdte, hogy ő maga is gépészmérnökként végzett, de amit matematikából tanult, annak csak töredékét tudta hasznosítani. Ugyanakkor a világban van egy olyan tendencia, hogy a természettudományi ismereteket forszírozzák, az ipar és például a programozás területének megerősítéséhez matematika kell. Csak nagyon át kellene gondolni, hogy mi legyen az, amit az erre szakosodott iskolákban oktatnának.
– summázza véleményét.
Albert Sándor szerint legfőbb ideje volna elmozdulni a tanítás felől a tanulás felé. Felmérni azt, hogy az adott gyermek miben jó, mi az, ami érdekli, és azt fejleszteni. Ez a személyre szabott oktatás, aminek az alapiskolában kellene kezdődnie.
Nálunk még nem nagyon működik, s ennek gyökereit a pedagógusképzésben kell keresni, de érdekes módon másutt, a világ más országaiban sokkal kevesebb tananyag átvételével is sokkal sikeresebb emberek kerülnek ki az iskolapadokból. A PISA felmérések is azt támasztják alá, hogy gyermekközpontúságra és nem tananyag-központúságra van szükség.
