A szakképzés és a munkaerőpiaci igények összehangolása égető feladat
Középpontban a szakképzés címmel szakmai konferenciát tart a szakközépiskolák vezetői és pedagógusai számára április 19-20-án a Csallóközaranyos melletti Aranyhal panzióban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Comenius Pedagógiai Intézet szakmai együttműködésével. A tanácskozás a magyar kormány, illetve a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Támogatásával valósul meg.
Csütörtökön Fabó Mária, az SZMPSZ munkatársa nyitotta meg a rendezvényt, s a jelenlevőket arra kérte, hogy egyperces néma felállással adózzanak a szövetség nemrég elhunyt országos elnöke, Jókai Tibor emlékének. Majd Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke elmondta: két év után azért tartották ismét fontosnak a kétnapos együttgondolkodás lehetőségének megteremtését, mert összegezni kell az eddig elért eredményeket, és rá kell mutatni a vonatkozó problémákra, illetve közösen kell keresni azok megoldását.
Az alelnök felvezető gondolatait időszerű adatokkal támnasztotta alá. Egyebek mellett elhangzott: Szlovákiában jelenleg 37 olyan szakközépiskola működik, amelyekben vagy teljes mértékben (11), vagy részben (26) magyar nyelvű oktatás folyik. Az utóbbiak közül 23 intézmény állami, 3 pedig magántulajdonban van. Hozzátette: az előző tanévban számuk még 40 volt.
Vörös Mária a hazai szakoktatás problémái között említette: az állam részéről hiányzik a legalább 10 évre szóló, átfogó oktatási koncepció, a tanterv pedig nem reflektál a munkaerőpiac mindenkori igényeire. Ráadásul még mindig csak kis érdeklődés mutatkozik a duális képzés iránt, a normatív támogatási rendszer pedig továbbra sem kedvez a szakoktatásnak. Minden téren segítene az is, ha a munkáltatók és az iskolák egységes álláspontra jutnának.
Úgy véli: megoldást jelenthetne új tanulmányi szakok indítása, amely kapcsán korszerű eszközökkel felszerelt műhelyeket kellene létesíteni, valamint biztosítani kellene a magyar nyelvű tankönyvekeket, s legsürgetőbb lépésként a megfelelő szaktanárok képzését is be kellene indítani – mindehhez meg kell teremteni az anyagi feltételeket. Úgy látja, hogy Szlovákiában a pályakövetés rendszere sincs kiépítve, tehát az illetékesek nem kísérik figyelemmel a végzős diákok munkaerőpiaci érvényesülését, továbbá az élethosszig tartó tanulás és az átképzések kérdéskörével sem igazán foglalkoznak. Elvárható lenne, hogy a hazai szakképzés a munkáltatókkal folytatandó együttműködés következtében a minőség irányába mozduljon el, azaz kész szakemberek kerüljenek a munkaerőpiacra.
Azután dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára tájékoztatott a külhoni magyar szakképzés évének eddigi eredményeiről. Beszéde elején hangsúlyozta: sajnálatos, hogy Jókai Tibor személyében nagyszerű szakembert vesztettünk el, s a vele együtt elkezdett munkát államtitkárságuknak a felvidéki szakmai partnerének számító SZMPSZ-szel együtt folytatni kell. Majd felsorolta, hogy 2012 óta milyen tematikus éveket hirdettek meg, amelyek sorában 2015-ben a külhoni magyar szakképzés éve következett, s ahhoz a következő években szorosan kapcsolódott a külhoni fiatal vállalkozók, valamint a családi vállalkozások s idén a családok éve. Potápi János Árpád nemzetpolitikai államtitkárt idézte, akivel együtt vallja: elsődleges cél a szülőföldön való boldogulás segítése, amihez színvonalas képzésekre és jó szakmára van szükség.
A helyettes államtitkár a szakoktatással kapcsolatos tudományos kutatásaik eredményei között említette, hogy feltárták a hiányszakmákat (pl.: kőműves, CNC-programozó, elektrotechnikai műszerész, szakács, ács stb.), s bebizonyosodott: a felvidéki fiatalok többsége a szakiskola kiválasztása során a magyar nyelvű képzést s a kitanult szakmával kapcsolatos későbbi elhelyezkedési lehetőségeket tartotta prioritásnak, miközben figyelembe vette egy-egy oktatási intézmény megítélését és lakhelyéhez való közelségét is.
További eredményeik között említette, hogy 2015 és 2017 között Kápát-medence-szerte 110 tanműhely és tangazdaság jött létre, illetve felszereltségük bővítését támogatták. Míg 2015-ben és 2016-ban évi 70 millió forintból 8, illetve 9 oktatási intézmény korszerűsítését segítették, 2017/2018-ban 30 millió forintot fordítottak egy jelentős nagyberuházásra, s idén több mint 300 millió forintot különítettek el további fejlesztésekre. Felvidéken eddig 19 intézmény kapott anyagi támogatást. Például idén felújították a gútai magániskola tornatermét és Kassán elindult egy ösztöndíj-program.
Ezt követően Szilágyi a legnagyobb magyarországi szakképzési vetélkedőnek számító Szakma Sztár Fesztiválról beszélt, amely április 23-25. között megvalósuló budapesti döntőjébe két felvidéki fiatal is bejutott. Továbbá 2015 és 2017 között 60 felvidéki fiatal vehetett részt az átjárhatósági ösztöndíj-programban, amely rendszere idén átalakult, s azt szeretnék elérni, hogy a tanulók a továbbiakban helyben végezzék el a szakmai gyakorlatot.
Megemlítette, hogy a magyar kormány a külhoni magyar vállalkozások fejlesztésére 500 millió forintot különített el, hiszen nagy szükség van a további fejlesztésekre. Végül a konferencia kapcsán elárulta elsődleges céljukat, ami egy nagy kárpát-medencei szakképzési háló létrehozása.
A program további részében a fejlesztéseket megvalósító komáromi, karvai, dunaszerdahelyi és kassai szakközépiskolák intézményvezetőinek beszámolói következtek. Majd Némethné Fucsík Edit iskolaigazgató (mosonmagyaróvári Haller János Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola) Minőségbiztosítás és önértékelés, valamint Tirpák Zsoltnak, a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatójának Tehetséggondozás a szakképzésben című előadása hangzott el.
Pénteken A hazai szakképzés aktuális kérdéseiről Prékop Mária, az SZK OM nemzetiségi osztályának igazgatója, valamint Berényi József Nagyszombat megye és Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke beszél. A későbbiekben pedig a Jó gyakorlatok 5 percben című blokkban a felkért iskolák képviselői osztják meg tapasztalataikat a hallgatósággal.
