Ókori héber iratokat találtak Afganisztánban
A héber dokumentumokról úgy hiszik, hogy a mai Afganisztán északkeleti régiójának barlangjaiból származnak, melyek valamikor a perzsa birodalom külső határain helyezkedtek el. Az utóbbi években ugyanezen barlangok a tálibok rejtekhelyeiként szolgálnak.
A dokumentumokat - melyek között bibliai kommentárok, személyes levelek és pénzügyi feljegyzések is megtalálhatóak - az Izraeli Nemzeti Könyvtár mutatta be, miután magánemberektől megvásárolta.
A kutatók szerint a gyűjtemény a valaha fellelt egyik legnagyszerűbb zsidó archívum. A gyűjtemény az afgán geniza nevet kapta. A geniza kamrát jelent héberül, és olyan tárolóhelyiségre utal, mely a zsinagóga vagy a zsidó temető mellett helyezkedik el, ahol a héber nyelvű könyveket és dokumentumokat őrzik. Mivel a zsidó vallás tiltja, hogy Isten nevét említő iratokat eldobjanak, így a dokumentumokat eltemetik vagy eltárolják.
A dokumentumok lenyűgöző részleteket tárnak fel a 11. századi Perzsiában élt zsidó közösségek mindennapjairól. A száraz, árnyas barlangokban uralkodó feltételek segítették a dokumentumok fennmaradását. A leleteket karbon kormeghatározó technológiával, valamint ez egyedülálló judeo-perzsa nyelv segítségével azonosították. A dokumentumok héber, arámi, judeo-arab és az egyedülálló judeo-perzsa nyelven íródtak.
Haggaj Ben-Sammaj professzor, az Izraeli Nemzeti Könyvtár tudományos igazgatója szerint a dokumentumok zsidó neveket is említenek, valamint bizonyítékokat arra nézve, hogy a közösségek kereskedelmi tevékenységet folytattak az Európát és a keletet összekötő selyemút mentén.
Egyelőre nem tudni, az ókori kéziratok hogyan kerültek elő. Ben-Sammaj szerint a könyvtárt számos műkereskedő kereste fel. Az intézmény a világszerte megtalálható, több száznak hitt dokumentumból 29-et megvásárolt a múlt hónapban, miután hosszasan tárgyalt a kereskedőkkel. Az iratok múlt héten érkeztek Izraelbe. Azt nem árulták el, mennyit fizettek a kollekcióért, de hozzátették, abban reménykednek, hogy a jövőben még többet megvehetnek.
Ben-Sammaj szerint túl korai lenne összehasonlítani a gyűjteményt a kairói genizával, melyet a kései 1800-as években fedeztek fel a 9. században épült Ben Ezra zsinagógában. Több ezer dokumentumot ölelt fel, melyek több mint ezer éve pihentek ott.
A szakember szerint hosszú időbe telik, mire átvizsgálják az afganisztáni leleteket. Hozzátette, hogy a dokumentumok már most is igen jelentősnek számítanak, hiszen héber iratokat még nem találtak ilyen messze a szentföldtől. A régió akkori zsidó közössége nagyrészt úgy élt a muzulmán világban, mint mások, azaz „megtűrt kisebbségként”, mely jobb elbánásban részesült, mint a keresztény uralom alatt – mondta az akadémikus.
Afganisztán zsidó közössége a kései 19. században mintegy 40 ezer főre csökkent, miután a perzsa zsidók elmenekültek az erőszakos hittérítéstől. A 20. század közepére már csak ötezren maradtak, nagy részük Izrael 1948-as megalapítása után emigrált.
A könyvtár ígértet tett arra, hogy a dokumentumokat digitalizálják, és feltöltik weboldalukra.