Ókori egyiptomi receptet találtak másnaposságra
Az alkohol áldozata a szavak szerint egy örökzöld cserje, az alexandriai babér (Ruscus racemosus L.) leveleit fűzte össze és viselte nyaka körül.
Bár az ókoriak azt tartották, az alexandriai babér enyhíti a fejfájás tüneteit, arról nincs információnk, hogy a kúra tényleg működött-e, főleg „részegség” miatti fejfájás esetén.
Az egyiptomi Oxyrhynchusban egy évszázada Bernard Grenfell és Arthur Hunt által felfedezett, több mint 500 ezer dokumentum egyike az 1900 éves papirusz. Ilyen mennyiségű papiruszlelet tanulmányozása és publikálása időigényes, feldolgozásuk már száz éve tart. Nemrégiben tették közzé a 80. tanulmánykötetet, amelyben mintegy 30 orvosi papirusz fordítása és vizsgálati eredményei szerepelnek, köztük a másnaposságra gyógyírt nyújtó.
Az új kötet Vivian Nutton londoni kutató szerint az eddigi legnagyobb kollekciója a publikált orvosi papiruszoknak. Orvosi értekezések és különféle bajokra ajánlott kezelési módok szerepelnek rajtuk, többek között aranyérre, fekélyekre, fogproblémákra, sőt némely töredékes maradvány még szemműtét lehetőségét is felveti.
Az ókori papiruszok írói nagyrészt a görög tudásanyagra támaszkodtak. Oxyrhynchus lakosai ugyanis magukévá tették a hellenisztikus kultúrát, amely Nagy Sándor hódításait követően végigsepert Egyiptomon és a Közel-Kelet nagy részén.
A legérdekesebb leírások a szem kezelését érintik. Az egyik szöveg mintegy tucatnyi receptet vonultat fel egy szemtisztító vízre (úgynevezett collyrium). Egyikük a csipásodás kezelésére szolgál, és több alkotóelemet sorol fel, úgymint rézdarabkákat, antimon-oxidot, fehér ólomércet, olvasztással keletkező, tisztított ólomüledéket, keményítőt, szárított rózsákat, esővizet, gumiarábikumot, máklevet és kelta nárdusolajat.
A kezelés viszonylag enyhének tűnik a kollekcióban leírt szemműtét-technikákhoz mérten. Az egyik töredék, olybá tűnik, személyes beszámoló egy irritáció miatt kifordult szemhéjon végzett műtétről. A szöveg töredékes, néhány szó jelentése pedig bizonytalan, mindennek ellenére nyilvánvaló, hogy a beavatkozás nem ijedőseknek való volt, különösen ha figyelembe vesszük, hogy akkoriban még nem találták fel az érzéstelenítést.
Az orvosi papiruszokat jelenleg az Oxfordi Egyetem Sackler Könyvtárában őrzik.