Nemzetmentőnek hitte magát Szálasi

Szálasi Ferenc neve mai is fájó emlékeket idéz. Regnálása idején indították a halálmeneteket, végeztek ki sokakat Duna-parton, valamint Magyarország második világháborúban tartása a Harmadik Birodalom utolsó európai szövetségeseként is az ő nevéhez fűződik.

Õsei örmények voltak, akik a XVIII. században telepedtek meg Erdélyben. Kassán született 1897. január 6-án. Apja katonai építési tisztviselő volt, ő maga pedig katonatiszti pályára készült.

A bécsújhelyi katonai akadémián szerzett hadnagyi rangot. 1915-18 között részt vett az első világháborúban. 1925-ben vezérkari százados lett, majd a HM-ből 1929-ben debreceni csapatszolgálatra osztották be. 1930-ban belépett a Magyar Élet Szövetsége nevű titkos fajvédő társaságba, és megkezdte zavaros politikai elképzeléseinek formába öntését, a hungarizmusról, a Kárpát-Duna Nagy Hazáról, a Gyepüről, a zsidó szellem kiírtásáról.

Szociális demagógiájával elsősorban a kispolgárság, a munkásság, sőt a szegényparasztság soraiból igyekezett híveket toborozni. 1935-ben Nemzeti Akarat Pártja néven saját pártot alapított, de az 1936-os időszaki választásokon csúfos kudarcot vallott. Később a náci Németország befolyásának növekedése nyomán a Nyilaskeresztes Párt, az utódpárt tömegbázisa lényegesen nőtt, az 1939-es választásokon már 31 mandátumot szerzett.

A kormányzat azonban nem nézte jó szemmel a nyilas párt térnyerését és akadályozta is további megerősödését. A pártvezért többször is letartóztatták: 1937-ben három hónapi, 1938-ban pedig három évi börtönre ítélték. Amikor a németek 1944-ben megszállták az országot, azt hitte, eljött az ő ideje. De a németek még ekkor sem tartották alkalmasnak arra, hogy rábízzák a kormányzást. Ez csak az 1944. október 15-i, elvetélt kiugrási kísérlet után jöhetett szóba, amikor "nemzetvezető" lett.

Már megalakult a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány, az oroszok bekerítették Budapestet, de a nyilasok még mindig az ország urainak tartották magukat, bár visszaszorultak a Dunántúlra, a Bakonyba, végül Kőszegre. A nyilas rémuralom idején kezdődött meg a "totális zsidótlanítás", egyes helyekről a lakosság kitelepítése, a nemzeti vagyon kihurcolása Németországba. Az ellenállókra még az utolsó napokban is lesújtott a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék.

A "nemzetvezető" 1945. március 29-én hagyta el az országot. Május elején az amerikaiak Ausztriában letartóztatták, és kiszolgáltatták az új magyar hatóságoknak. A Népbíróság háborús főbűnösként halálra ítélte, s 1946. március 12-én kivégezték.

A volt nyilas vezért ismeretlen helyen temették el. 2008-ban egy történész azt állította, hogy 1946-ban a rendőrség politikai osztálya meghamisította a nevét és halotti anyakönyvi kivonatát, s valójában „Lukács Ferenc” álnéven a Rákoskeresztúri temető 298-as parcellájában nyugszik.[6] A felvetést a történésztársadalom megütközve fogadta, arra semmilyen forrást eddig nem leltek fel, és a felvetés eddig nem nyert kétséget kizáróan igazolást.