Nemzetközi konferenciát tartottak Esterházy Jánosról Nyitrán
Esterházy halálát követően először került sor arra, hogy személyét szlovákiai állami egyetemen egy konferencia keretében értékeljék szlovák, lengyel, magyar és cseh szakemberek. Ez fontos előrelépés lehet az Esterházyra figyelés és a róla folytatott dialógus hangsúlyos előmozdításában, vélik a szervezők.
Esterházy János szülőföldjén, Nyitrán a Konstantin Filozófus Egyetemen rendezte meg az Élő Zoboralja Polgári Társulás és az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata azt a konferenciát és kerekasztal-beszélgetést, amelyen a V4-ek országainak történészei, szakemberei mondták el állaspontjukat a felvidéki magyarság egykori vezetőjéről.
Zilizi Zoltán, főszervező, az Élő Zoboralja Polgári Társulás elnöke sikeresnek értékelte a konferenciát: "Sikerként könyvelhető el, hogy egyrészt Esterházy halálát követően először került sor arra, hogy személyét állami szlovák egyetemi környezetben konferencia keretek között, egyúttal a szűkebb értelemben vett szülőföldjén értékeljük, másrészt sikernek gondoljuk azt is, hogy diákok részt vettek ezen a konferencián".
Esterházy megítélése Közép-Európában nem egységes, az itt élő nemzetek személyét és politikai tevékenységét eltérő nézőpontból értékelik. A magyar és a szlovák álláspont szöges ellentéte egymásnak. Amíg a felvidéki magyarok mártírpolitikusként tisztelik, a szlovákok háborús bűnösként tartják nyilván. Felelősnek tekintik őt Csehszlovákia felbomlásában, s azt hangsúlyozzák, hogy a második világháború során több alkalommal is támogatta a szlovák kormány zsidóellenes nyilatkozatait, majd 1942-ben a szlovák parlamentben egyedüliként nem szavazta meg a zsidótörvényt. Ahogy a szervezők hangsúlyozták: a konferencia kísérlet az Esterházy párbeszéd előmozdítására, az eltérő álláspontok közelítésére.
"Kialakult egy termékenynek látszó vita. Azt gondolom, hogy azok a nagy témák nehezen megoldhatók, tehát Esterházy és a zsidókérdés, Esterházy és a revízió kérdése, de miután egyre több forrás jön föl felszínre, valószínűnek tartom azt, hogy a következő 4-5 évben megjelennek azok a nagyon realisztikus Esterházy feldolgozások, értelmezések, amelyek a politikától kicsit eltávolodva valóban egy élő ember képét fogják megjeleníteni, és ez mindenkinek jót fog tenni. Ma politikailag olyan mértékben tematizálva van és ellentétesen, hogy a közvélemény elsősorban ezt érzékeli" - fogalmazott Szarka László történész .
Molnár Imre történész, aki monográfiát is írt a mártírpolitikusról előadásában hangsúlyozta: kevés magyar van, aki a szlovákok felé több gesztust tett volna mint Esterházy.
"Amikor ő a magyar-szlovák közeledésről beszélt, akkor tényleg így gondolta, amikor azt mondta, hogy európai a hivatásunk, akkor így próbált élni és ezek szerint az elvek szerint próbálta vezetni a rábízottakat, amikor azt mondta, hogy a magyarországi szlovákoknak joguk kell, hogy legyen, hogy megkapják a kisebbségi jogokat, akkor ő ezt nem azért mondta, hogy egyszer majd benyújtsa a számlát valahol, valakinek, hanem azért, mert a lelkiismerete, az igazságérzete ezt diktálta".
Arkadiusz Adamczyk, lengyel professzor szerint is meg kell találni a közös pontokat Esterházy megítélésében, hiszen a V4-ek országaiban nincs még egy olyan 20. századi személyiség, aki így egyesítené a nemzeteket mint Esterházy, aki magyar apától és lengyel anyától származott, csehszlovák parlamenti képviselő volt, s a magyarországi szlovákok jogait épp úgy fontosnak tartotta, mint a Felvidéken élő magyarság kisebbségvédelmét.
Csáky Pál, közíró-politikus is a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet: "Szükségesek ezek a véleménycserék, bár azt látom, hogy a szlovák fél nem képviselteti magát megfelelő szinten, a nemzeti intézményekben dolgozó történészek ki vannak téve a politikai szélfúvás negatívumainak Szlovákiában, túl gyors változást nem igazán lehet várni, a felvidéki magyar politizálás is állandóan fel kell, hogy karolja ezt a témát".
Csáky Pál szerint el kellene jutni egy demokratikus Szlovákiában oda, hogy a Legfelsőbb Bíróság újratárgyalhassa Esterházy ügyét, s nem szabad beletörődni, hogy Esterházy hamvai örökre a prágai Motol köztemető közös sírjában nyugodjanak. A szervezők és a résztvevők egybehangzó véleménye, hogy a megkezdett párbeszédet folytatni kell. Ahogy Esterházy mondta, a kisebbségi élet egy folytonos, véget nem érő küzdelem, így az ő ügyének képviseletében is ki kell tartani ebben a küzdésben.
(A konferenciáról összeállítást láthatnak a Felvidéki Híradó holnapi kiadásában.)
Zilizi Zoltán, főszervező, az Élő Zoboralja Polgári Társulás elnöke sikeresnek értékelte a konferenciát: "Sikerként könyvelhető el, hogy egyrészt Esterházy halálát követően először került sor arra, hogy személyét állami szlovák egyetemi környezetben konferencia keretek között, egyúttal a szűkebb értelemben vett szülőföldjén értékeljük, másrészt sikernek gondoljuk azt is, hogy diákok részt vettek ezen a konferencián".
Esterházy megítélése Közép-Európában nem egységes, az itt élő nemzetek személyét és politikai tevékenységét eltérő nézőpontból értékelik. A magyar és a szlovák álláspont szöges ellentéte egymásnak. Amíg a felvidéki magyarok mártírpolitikusként tisztelik, a szlovákok háborús bűnösként tartják nyilván. Felelősnek tekintik őt Csehszlovákia felbomlásában, s azt hangsúlyozzák, hogy a második világháború során több alkalommal is támogatta a szlovák kormány zsidóellenes nyilatkozatait, majd 1942-ben a szlovák parlamentben egyedüliként nem szavazta meg a zsidótörvényt. Ahogy a szervezők hangsúlyozták: a konferencia kísérlet az Esterházy párbeszéd előmozdítására, az eltérő álláspontok közelítésére.
"Kialakult egy termékenynek látszó vita. Azt gondolom, hogy azok a nagy témák nehezen megoldhatók, tehát Esterházy és a zsidókérdés, Esterházy és a revízió kérdése, de miután egyre több forrás jön föl felszínre, valószínűnek tartom azt, hogy a következő 4-5 évben megjelennek azok a nagyon realisztikus Esterházy feldolgozások, értelmezések, amelyek a politikától kicsit eltávolodva valóban egy élő ember képét fogják megjeleníteni, és ez mindenkinek jót fog tenni. Ma politikailag olyan mértékben tematizálva van és ellentétesen, hogy a közvélemény elsősorban ezt érzékeli" - fogalmazott Szarka László történész .
Molnár Imre történész, aki monográfiát is írt a mártírpolitikusról előadásában hangsúlyozta: kevés magyar van, aki a szlovákok felé több gesztust tett volna mint Esterházy.
"Amikor ő a magyar-szlovák közeledésről beszélt, akkor tényleg így gondolta, amikor azt mondta, hogy európai a hivatásunk, akkor így próbált élni és ezek szerint az elvek szerint próbálta vezetni a rábízottakat, amikor azt mondta, hogy a magyarországi szlovákoknak joguk kell, hogy legyen, hogy megkapják a kisebbségi jogokat, akkor ő ezt nem azért mondta, hogy egyszer majd benyújtsa a számlát valahol, valakinek, hanem azért, mert a lelkiismerete, az igazságérzete ezt diktálta".
Arkadiusz Adamczyk, lengyel professzor szerint is meg kell találni a közös pontokat Esterházy megítélésében, hiszen a V4-ek országaiban nincs még egy olyan 20. századi személyiség, aki így egyesítené a nemzeteket mint Esterházy, aki magyar apától és lengyel anyától származott, csehszlovák parlamenti képviselő volt, s a magyarországi szlovákok jogait épp úgy fontosnak tartotta, mint a Felvidéken élő magyarság kisebbségvédelmét.
Csáky Pál, közíró-politikus is a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet: "Szükségesek ezek a véleménycserék, bár azt látom, hogy a szlovák fél nem képviselteti magát megfelelő szinten, a nemzeti intézményekben dolgozó történészek ki vannak téve a politikai szélfúvás negatívumainak Szlovákiában, túl gyors változást nem igazán lehet várni, a felvidéki magyar politizálás is állandóan fel kell, hogy karolja ezt a témát".
Csáky Pál szerint el kellene jutni egy demokratikus Szlovákiában oda, hogy a Legfelsőbb Bíróság újratárgyalhassa Esterházy ügyét, s nem szabad beletörődni, hogy Esterházy hamvai örökre a prágai Motol köztemető közös sírjában nyugodjanak. A szervezők és a résztvevők egybehangzó véleménye, hogy a megkezdett párbeszédet folytatni kell. Ahogy Esterházy mondta, a kisebbségi élet egy folytonos, véget nem érő küzdelem, így az ő ügyének képviseletében is ki kell tartani ebben a küzdésben.
(A konferenciáról összeállítást láthatnak a Felvidéki Híradó holnapi kiadásában.)
Forrás
Hirek.sk
