Nemzeti összetartozásról a MartFeszten: véget ért a száz év magány időszaka

2019. július 5., 13:12
ma7

Nemzeti összetartozásról, nemzetpolitikáról, a felvidéki és az erdélyi magyar politika jövőjéről Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, Mezei János, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke és Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke beszélgetett a VII. MartFeszt pénteki fórumán. 

martos--nemz-osszetartozas-2.jpg

2010 óta a nemzetpolitikában sikerült olyan változásokat elérni, amely végett vetett a Kárpát-medencei magyarság szétszakítottságának. Véget vetett a száz év magány időszakának – fogalmazott Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, hozzátéve:

az elmúlt szűk egy évtizednek köszönhetően a Kárpát-medence ismét egy kulturális és gazdasági tér lett.

„Klebersberg Kúnó óta nem volt ehhez hasonló lélegzetvételű intézményi fejlesztés az oktatásügy területén” – utalt az elmúlt években megvalósult iskolafelújításokra, valamint a Kárpát-medencei óvodaprogramra Pánczél Károly.

A nemzeti összetartozás éve kapcsán kijelentette, az alapgondolat az volt, hogy legyen egy nap az emlékezésé, az év többi napja pedig az összetartozásé. „Azt szeretnénk, ha az emlékév tartalmazza a fájdalmas megemlékezést, de legyen benne előremutató gondolat is” – mondta.

„100 évvel ezelőtt megpróbáltak minket tönkre tenni, mi azonban túléltük mindezt, sőt ma jó állapotba vagyunk. A jövőben mutassuk meg a nagyvilágnak, hogy mi, magyarok kik is vagyunk” - jelentette ki Pánczél Károly.

A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke szerint a Magyarországgal szomszédos országok nem értik, hogy ami nekik ünnep, az nekünk tragédia.

Mezei János, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke szerint ugyan "korábban is összetartoztunk, de nem ismertük egymást", a nemzetpolitika intézményesülése azonban azt is magával hozta, hogy ma már személyes ismertségek alakultak ki az egyes nemzetrészek képviselői között.

"15 milliós nemzetrészhez tartozunk mindannyian, most már nemcsak lelkileg érezhetjük ezt, hanem testileg, azaz gazdasági értelemben is" - hangsúlyozta Mezei János, aki szerint ezt Erdélyben nem volt könnyű megélni, hiszen ezeket a folyamatokat "a románok nem nézik jó szemmel."

Ez abban is megmutatkozik, hogy az elmúlt 30 évben elért eredményeket, kiharcolt jogokat szépen lassan kezdik visszavenni. "A magyar közösség létének felszámolását akarják elérni" - jelentette ki az erdélyi politikus.

A pásztor juhszagú kell legyen, s mivel a politikus is egy pásztor, le kell ereszkednie a nép közé"

- ajánlotta a határon túli magyar közösségek politikai vezetőinek Mezei János. 

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke a fórumon úgy vélekedett, korábban Trianon gyásznapjával eddig nem nagyon tudtunk mit kezdeni, a Nemzeti Összetartozás Napja után azonban "fellélegezhettünk", hiszen ez a nap egyszerre lehet a gyászé és az ünnepé.

Bárdos Gyula szerint a Felvidéken eljött az ideje annak, hogy végre az "Istenadta" nép akarata érvényesüljön. A nép pedig összefogást akar, ezért az összefogást a politikai szereplőktől ki kell kényszeríteni.

"A politikai szereplők egy részének akarata azonban ma szemben áll a nép akaratával" - jelentette ki, hozzátéve, az EP-választás kudarcából a felvidéki magyarságnak fel kell állnia, és jobb belátásra kell bírnia a politikai elit, amely foggal-körömmel ragaszkodik hatalmához.

Sok időnk nincs, de a józan észre mindig van idő - hangsúlyozta. Szerinte olyan listát kell a jövő évi parlamenti választásokra felállítani, amely képes a bejutásra, s ezen olyan embereknek kell lenniük, akik az egyéni érdekek helyett közösségi érdekeket képviselnek.

 

 

Kövesse facebook oldalunkat is!