Németh Zsolt: a reformáció meghatározza Európa arculatát
MÁTÉSZALKA. A reformáció, bár célja a középkori egyház reformálása volt, hatalmas kultúrtörténeti hatást gyakorolt, és máig meghatározza Európa, sőt Észak-Amerika kulturális és politikai arculatát is - jelentette ki Németh Zsolt Mátészalkán.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a reformáció emléknapja alkalmából tartott ünnepségen, Kálvin János szobrának koszorúzása előtt azt mondta: a reformáció eszméi magukban hordozták a szabadság gondolatát, ennek pedig Magyarországon és Erdélyben különös jelentősége lett az azóta eltelt évszázadokban.
Németh Zsolt felidézte: Európában először Erdélyben, az 1568-as tordai országgyűlésen foglalták törvénybe a felekezetek szabad vallásgyakorlását. Református hitükből pedig nagy személyiségek - például Bocskai István és Bethlen Gábor - merítettek erőt a szabadságért való küzdelem és az országépítés nagy feladataihoz - folytatta. Az 1848-as szabadságharc küzdelmei is mélyen összefonódtak a reformáció gondolatával, az evangélikus Kossuth és Petőfi, a református Arany és Kölcsey neve fémjelzi - sokak mellett - ezt a korszakot - fogalmazott a politikus.
Németh Zsolt emlékeztetett: a reformáció hatásait elismerve alakította meg a kormány a reformáció közelgő ötszázadik évfordulóját előkészítő emlékbizottságot, amelynek elnöke Orbán Viktor kormányfő, és tagjai között van mások mellett Bölcskei Gusztáv református püspök és a katolikus egyház képviselője is. A magyar állam ismeri és elismeri az egyházak szerepét Magyarország történelmében, elismeri mai szolgálatuk fontosságát, és együttműködik velük a közjó érdekében - hangsúlyozta.
A reformáció öröksége politikusi szemmel kapcsolatokat, a Nyugathoz való kapcsolódást jelenti - folytatta Németh Zsolt -, úgy, ahogyan István király életműve vagy a római katolikus egyház is. Elmondta, a reformáció ünnepe segít felülemelkedni a mindennapokon, az emlékezés perspektívája pedig világossá teszi, hogy Magyarország helye Nyugaton van. "A sokat hangoztatott keleti nyitás jegyében építenünk kell a gazdasági kapcsolatokat a világ gyorsan fejlődő régióival, így például Kelet-Ázsiával is, és ebben is segíthetnek bennünket a református kapcsolatok - jelentette ki Németh Zsolt megjegyezve, a világ egyik legnagyobb református egyháza Dél-Koreában található.
Németh Zsolt megerősítette, a reformáció arra emlékezteti Magyarországot, hogy a rendszerváltással "hazatalált" a nyugati világba, ahol mindig - ötszáz és ezer éve is - otthon volt. A kormánypárti politikus egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az a Nyugat, amelyhez a reformáció közös öröksége kapcsolja Magyarországot "manapság, a 21. században elveszíteni látszik közös gyökereit."
Európa és az egész transzatlanti nyugati kultúra egyszerre épül a görög-római és a zsidó-keresztény hagyomány, valamint a felvilágosodás hármas eszmerendszerére, azonban ha ezek közül bármelyik pillér kidől, az európai épületet az összeomlás veszélyezteti - fogalmazott Németh Zsolt. Szavai szerint a kormány 2010 óta olyan országot épít, amely a nyugati kultúra mindhárom pillérjén alapul, "és arra vállalkoztunk, hogy ezt a szemléletet képviseljük az Európai Unióban és nemzetközi közösség más fórumain is." "Magyarország tehát nem Európa-ellenes és nem nyugatellenes, épp ellenkezőleg, mi Európa és a Nyugat fenntartható fejlődésében vagyunk érdekeltek, csak éppen ennek zálogát épp a keresztény értékek újrafelfedezésében látjuk" - rögzítette Németh Zsolt. Hozzátette, a reformáció öröksége ezen értékek megtartására kötelez, és azért kell dolgozni, hogy az erre való hivatkozás ne csupán politikai jelszó legyen.
A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület által szervezet ünnepségén előadást tartott Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, aki az egyházmegye tizennyolc évének történéseit idézte fel.
Németh Zsolt felidézte: Európában először Erdélyben, az 1568-as tordai országgyűlésen foglalták törvénybe a felekezetek szabad vallásgyakorlását. Református hitükből pedig nagy személyiségek - például Bocskai István és Bethlen Gábor - merítettek erőt a szabadságért való küzdelem és az országépítés nagy feladataihoz - folytatta. Az 1848-as szabadságharc küzdelmei is mélyen összefonódtak a reformáció gondolatával, az evangélikus Kossuth és Petőfi, a református Arany és Kölcsey neve fémjelzi - sokak mellett - ezt a korszakot - fogalmazott a politikus.
Németh Zsolt emlékeztetett: a reformáció hatásait elismerve alakította meg a kormány a reformáció közelgő ötszázadik évfordulóját előkészítő emlékbizottságot, amelynek elnöke Orbán Viktor kormányfő, és tagjai között van mások mellett Bölcskei Gusztáv református püspök és a katolikus egyház képviselője is. A magyar állam ismeri és elismeri az egyházak szerepét Magyarország történelmében, elismeri mai szolgálatuk fontosságát, és együttműködik velük a közjó érdekében - hangsúlyozta.
A reformáció öröksége politikusi szemmel kapcsolatokat, a Nyugathoz való kapcsolódást jelenti - folytatta Németh Zsolt -, úgy, ahogyan István király életműve vagy a római katolikus egyház is. Elmondta, a reformáció ünnepe segít felülemelkedni a mindennapokon, az emlékezés perspektívája pedig világossá teszi, hogy Magyarország helye Nyugaton van. "A sokat hangoztatott keleti nyitás jegyében építenünk kell a gazdasági kapcsolatokat a világ gyorsan fejlődő régióival, így például Kelet-Ázsiával is, és ebben is segíthetnek bennünket a református kapcsolatok - jelentette ki Németh Zsolt megjegyezve, a világ egyik legnagyobb református egyháza Dél-Koreában található.
Németh Zsolt megerősítette, a reformáció arra emlékezteti Magyarországot, hogy a rendszerváltással "hazatalált" a nyugati világba, ahol mindig - ötszáz és ezer éve is - otthon volt. A kormánypárti politikus egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az a Nyugat, amelyhez a reformáció közös öröksége kapcsolja Magyarországot "manapság, a 21. században elveszíteni látszik közös gyökereit."
Európa és az egész transzatlanti nyugati kultúra egyszerre épül a görög-római és a zsidó-keresztény hagyomány, valamint a felvilágosodás hármas eszmerendszerére, azonban ha ezek közül bármelyik pillér kidől, az európai épületet az összeomlás veszélyezteti - fogalmazott Németh Zsolt. Szavai szerint a kormány 2010 óta olyan országot épít, amely a nyugati kultúra mindhárom pillérjén alapul, "és arra vállalkoztunk, hogy ezt a szemléletet képviseljük az Európai Unióban és nemzetközi közösség más fórumain is." "Magyarország tehát nem Európa-ellenes és nem nyugatellenes, épp ellenkezőleg, mi Európa és a Nyugat fenntartható fejlődésében vagyunk érdekeltek, csak éppen ennek zálogát épp a keresztény értékek újrafelfedezésében látjuk" - rögzítette Németh Zsolt. Hozzátette, a reformáció öröksége ezen értékek megtartására kötelez, és azért kell dolgozni, hogy az erre való hivatkozás ne csupán politikai jelszó legyen.
A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület által szervezet ünnepségén előadást tartott Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, aki az egyházmegye tizennyolc évének történéseit idézte fel.
Forrás
MTI
