Nem kopott meg a Gutenberg-galaxis fénye
Johannes Gutenberg német polihisztor leginkább a tudományos fejlődést alapjaiban felgyorsító találmányáról, a könyvnyomtatásról ismert. Első munkája, a Biblia 42 soros kiadása 1452. szeptember 30-án készült el. Az igazi kuriózumnak számító történelmi emlékből mára csak pár tucat maradt fent, amelyeket különleges biztonsági intézkedések mellett őriznek a világ legnívósabb múzeumaiban.
A világ első nyomtatott könyvének számító Gutenberg-Biblia 1282 oldalas. A készítők oldalanként két hasábba tördelték a szentírás szövegét. A nyomtatás után kézzel is alakítottak a szövegen, így végezték el a vörös tintás kiemeléseket, valamint a középkori kódexekhez hasonlóan iniciálékat is rajzoltak bele. Az eredeti kiadása digitalizálva is elérhető az alábbi linken.
A könyvnyomtatás beindításához szükséges anyagi támogatást egy ügyvéd biztosította Gutenberg számára a busás bevétel reményében, aki a kölcsön fejében nyomdagépeit kötötte le biztosítéknak. A nyomdászt üzlettársa még a munka befejezése előtt beperelte, mindenéből kiforgatta és megszerezte a szinte teljesen kész Bibliákat is.
Gutenberget a csapás nem törte meg, talpra állt és új sajtót készített, ezen készült Gutenberg-betűkkel a 36 soros Biblia. A feltaláló még több könyvet nyomtatott, majd az 1460-as évek elején visszavonult. Nyugalmat nem lelt, mert Mainzot 1462-ben zsoldosok felgyújtották és kirabolták, így ismét menekülnie kellett.
Néhány év múlva hazatért, ekkor már elismerték tevékenységét: a mainzi érsek járadékot folyósított neki, így jogosult lett búza-, bor- és ruhaellátmányra és adómentességet is kapott. Életét ha nem is gazdagon, de nem nélkülözve fejezte be 1468. február 3-án. A helyi ferences templomban temették el, de ez később elpusztult, így Gutenberg sírja is megsemmisült.
Sorry Mr. Gutenberg?
A nem papíralapú könyvek népszerűsége a 90-es évek közepén kezdődött el. A folyamatos és gyors technológiai fejlődés miatt ebben az időszakban terjedt el a “Sorry Mr. Gutenberg”-kifejezés, amely arra utal, hogy a német tudós forradalmi találmányát idővel lecserélik az elektronikus formában megjelenő könyvek. Az amerikai és nyugat-európai könyvfesztiválokon bemutatott termékek jelentős hányada ma már digitális könyv vagy hangoskönyv.
Mára azonban világossá vált, hogy az e-könyv és e-könyv-olvasó készülékek megjelenése nem fenyegeti a hagyományos, nyomtatott könyvet, és nem is veti vissza számottevő mértékben a könyvesboltok forgalmát. Az új formátum hatása leginkább abban figyelhető meg, hogy a kiadók egyre inkább törekednek szép, míves könyvek megjelentetésére, nyomtatott kiadványaik könyvművészeti minőségének emelésére.
A Pew közvélemény-kutató tavalyi felmérése szerint az amerikaiak 65 százaléka olvasott el legalább egy könyvet 2016-ban, és több mint a kétszer annyian választották a hagyományos, nyomtatott verziót, mint az e-könyvet.
A digitális formátumban olvasók ráadásul inkább választották az olvasásra az okostelefonjukat vagy tabletjüket, mint egy digitális könyvolvasót. A felmérés alapján az amerikaiak 28 százaléka olvasott mind nyomtatott, mind digitális könyvet, míg tíz válaszadó közül négy állította, hogy csak nyomtatott könyveket olvas.
Kínában beelőzött az e-könyv
Kínában 2014-ben már többen voltak azok, akik elektronikus könyveket olvasnak, mint azok, akik a nyomtatott könyveket. Egy két évvel ezelőtti felmérés eredményei szerint a digitális tartalmat fogyasztók tábora évről évre dinamikusan nő a kelet-ázsiai országban.
A válaszadók 51,8 százaléka olvas mobiltelefonján, 49,4 százaléka használja erre is számítógépét, 5,3 százalék használ e-könyv-olvasót, és 9,9 százalék olvas tableten, amely most először szerepelt a felmérésben. Az e-könyv-olvasás viszonylag hamar teret nyert, hiszen 2008-ban még csupán mintegy 24,5 százalék volt a digitális könyveket olvasók aránya, ami mára meghaladja a 60 százalékot.
