Nehéz helyzetben a lucskai erődtemplom
A kis, kora-gótikus falusi templom már Árpád-házi királyaink idején állott. Falait egykor középkori falképek borították, amelyeknek utolsó maradványai megélték a XX. század hetvenes éveinek végét.
A fontos magaslaton álló templomot a XV. század második felében elfoglalták a Felső-Magyarországon portyázó husziták, és abból jól védhető erődöt alakítottak ki. A ma is álló tornyot ők építették.
Az értékes műemléket és a szép természeti környezetet többen is felkereshetnék, ha ismertebb lenne, valamint jobban együttműködnének az egyházak, az önkormányzat és az idegenforgalmi intézmények – vallja Köteles László helytörténész, megyei önkormányzati képviselő.
„Most felejtsük el, hogy a husziták itt zsoldos katonákként, idegen területen loptak, raboltak. A hitet tiszteljük! Ehhez kellene egy közös akarat” – mondta Köteles László. Úgy véli, a katolikus egyháznak nyitni kellene a többi egyház felé, ugyanúgy a huszita egyháznak is a történelmi egyházaink és a község felé. „Ez a templom közös örökség, melynek csak egy igen-igen kis része kötődik a huszitákhoz. Inkább úgy kell továbbvinni ezt, hogy egy Árpád-kori templom, melynek vannak huszita vonatkozásai. Mindnyájunknak az érdeke, hogy megtartsuk és minél jobban átvigyük a köztudatba” – hangsúlyozta.
Az első világháború során a templomot végzetes találat érte. A falu lakossága ekkor elhagyta, új templomukat a falu központjában építették föl. Azóta ez lett a „rossz” templom. A csehszlovák műemlékesek a szocializmus éveiben nem rajongtak az Árpád-házi örökségekért, de amint előkerült a cseh vonatkozású huszita múlt, megnyíltak a pénzforrások és a templomot korszerűen konzerválták. Ettől kezdve huszita templomként vonult be a köztudatba, amely úgy tűnik, többet árt, mint használ, mivel ezzel sem a helybéliek, sem a katolikus egyház nem tud mit kezdeni. „A múlt évben ilyen ökumenikus istentisztelet-szerűség volt, amit a huszita hittel kapcsolatosnak lehet minősíteni” – mondta el Kocsmáros Dénes lucskai templomgondnok.
A Csehszlovák Huszita Egyház és a Cseh Testvérek Evangélikus Egyházának csehországi zarándokai eddig minden évben egy autóbusznyi zarándokot hoztak a romtemplomhoz, hogy megtartsák emlékező istentiszteletüket. Igaz, valamilyen oknál fogva az idei út elmaradt. Talán érzik a feszültséget a helyi önkormányzat és a katolikus egyház képviselője között.
Sem a polgármester, sem a plébános nem volt hajlandó nyilatkozni portálunknak. A polgármester azért orrolt meg a plébánosra, mert nem hajlandó bérbe adni a községnek a romtemplomot, hogy a további állagmegóváshoz megszerezzék a szükséges anyagiakat. A plébános pedig azért neheztel, mert a huszita jelzőt ragasztották a templomra, és véleménye szerint a polgármester rendre kihagyja őt mindenből.
Bár a község gondozza a romtemplom környékét, de nincs adatuk arról, hogy évente mennyi turista keresi föl Gömör egyik legromantikusabb romtemplomát, így igazából a falusi turizmus fellendítését sem tudja segíteni ez a páratlan örökség.