Újévi szokások a nagyvilágból
A világon mindenütt másként ünnepelik az új esztendőt. Nézzük hogyan.
Németországban az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos. Az esztendő első napján jobbára sertésételek kerülnek az asztalra, amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak, baromfiból készült fogásokat viszont nem fogyasztanak. Kivéve a Rajna vidékét, ahol az újévi libasülttel kívánnak boldog új esztendőt. Az ünnep persze nem lenne az igazi édességek nélkül! A marcipánmalac, a gyümölcskenyér és az újévi kalács, amibe pénzérmét sütöttek, mind-mind pénzben és egészségben gazdag évet ígérnek.
Természetesen Ausztriában az újév a keringőzenétől hangos, a bécsi Városháza előtti téren valódi bállal köszöntik az új esztendőt. Az osztrák fővárosban hangulatos szilveszteri ösvényen szilveszteri standok között is sétálhatsz az I. kerületben, ami a Stephansdomtól indul. Az alpesi hegyek között újévi énekesek járnak házról házra a lakókat és az új évet köszönteni. Egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarították és kifüstölték a házakat és az istállókat, hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat. A legtöbb faluban ezt a szertartást rémisztő boszorkánynak, krampuszasszonynak öltözött "takarítónők" végezték.
Romániában a gyerekek járják végig a szomszédokat csokorba kötött gyümölcsfaágakkal újév napján. Az alma-, körte-, cseresznye- vagy szilvafagallyak ugyanis boldogságot, gazdagságot, egészséget és szapora gyermekáldást hoznak azoknak, akiket megcsapkodnak a gyerekek az ágakkal.
Oroszországban az európai hagyományoktól eltérően ünneplik a szilvesztert, vallási okokból. Míg a Római Egyház december 25-én tartja a Karácsonyt, addig a keleti ortodox szerint január 7-én van a szeretet ünnepe.
Oroszországban a szilveszter az év első és legfontosabb ünnepe, ezen az estén állítják fel a karácsonyfát és ajándékozzák meg szeretteiket. Szilveszter éjjel érkezik a „Gyed Moroz” és ajándékokat tesz a fa alá. Tradicionális szilveszteri ételük a sózott hering tál céklával, tojással és hagymával, amely mellé pezsgőt fogyasztanak.
A családi ünnep után a legtöbb orosz utcára vonul és így ünneplik meg az újév eljövetelét.
Oroszországban közel 75 éven át tilos volt a karácsony. Az 1917-es forradalom után ugyanis betiltották, és csupán 1992-en engedélyezték újból.
Az újévi kívánságokat 12 papírdarabra kell felírni, és amikor elkezdi ütni az óra az éjfélt, gyújtsuk meg a papírdarabokat. Az teljesül, ami a 11. ütésnél még nem égett el.
Írországban szilveszterkor jósolják meg az ország politikai jövőjét. Amennyiben új év előtt nyugati szél fúj, akkor gazdagság és jóllét vár az országra, amennyiben keleti szél, akkor a brit befolyás fog erősödni a következő esztendőben.
Angliában nagy hagyománya van a fagyöngynek. A szilveszteri szokások szerint ha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban is elterjedt.
Az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12. ütésre pedig beengedni az újat.
Az angolok szerint balszerencsét hoz, hogyha a követező évi naptárat idő előtt kiakasztják, legfőképpen ha a jövő évi határidőnaplóba írnak.
A svédek az újév kezdete előtt házi készítésű gyertyákat ajándékoznak egymásnak, ugyanis a hagyományok szerint a fény az öröm és a vidámság szimbóluma.
A spanyol újévi szokások szerint éjfélkor minden egyes harangozásnál bekapnak 1-1 szőlőszemet, hogy szerencsét hozzanak az újévre. Ha elszámolják magukat, balszerencse vár rájuk.
Éjfélkor 12 szőlőszemet kell megenni, és újév napján új, piros alsó és felsőruhát kell viselni, a megunt, régi dolgokat egyszerűen ki kell tenni az ablakon, és a pénztárcába lencsét kell tenni.
Újév kezdetekor a görögök felhúzzák az órákat, hogy szerencsét hozzanak a házba. Január 1. náluk egyúttal Szent Vazul ünnepe is, amikor a gyerekek tűz mellett hagyják a cipőjüket annak reményében, hogy Vazul ajándékokkal tömi meg.
Bulgáriában az óraütést követő 2-3 percre leoltják a villanyt, szabad teret adva az újévi csókoknak. Ezt követően a házi asszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat.
Olaszországhoz hasonlóan Dél-Afrikában is elterjedt szokás az „ünnepi lomtalanítás”. Itt azonban olyan komolyan veszik az újévi hagyományokat, hogy gyakran nagyobb bútoroktól, vagy elektronikai cikkektől is megszabadulnak az ablakokon keresztül, például egy hűtőszekrénytől. A veszélyes újévi hagyomány ellen a rendőrség is küzd, ugyanis nem ritkák a sérülések sem.
A magyar szilveszteri-újévi hagyományokhoz hasonlóan Indiában sem szabad újév napját semmit sem kidobni, vagy kivinni a házból. Még a szemetet is tilos kivinni.
Észak-Indiában újév napját tavaszi színű virágokat viselnek: a nők sárga, míg a férfiak rózsaszín, piros, lila és fehér kombinációkat.
Dél-Indiában a tamilok a téli napfordulón tartott évkezdetükön elzarándokolnak a szent helyekre, ahol rizst főznek, a tehenek szarvát színesre festik, majd virág és gyümölcskoszorúkat aggatnak rájuk. A feldíszített szent állatokkal körmenetelen vonulnak végig.
Japánban újévkor gereblye segítségével húzzák be a szerencsét a házba és a hagyományok szerint pontosan 108-at kongatnak a harangokkal. A japánok ugyanis úgy tartják, hogy 6 bűn van, és minden egyes bűnnek 18 árnyalat. Fő bűnnek számít a mohóság, a butaság, a harag, a könnyelműség, a határozatlanság és az irigység.
Újév napján a koreaiak gereblyéket, lapátokat és rostákat döntenek a falakhoz, hogy megóvják a házat a gonoszoktól. Az újévet mindig új ruhában köszöntik, családi összejöveteleken megemlékeznek az eltávozott rokonoktól.
Vietnamban az újév január 21-e és február 19-e között kezdődik. Mozgó ünnep, minden évben más időpontra esik. A vietnámiak szerint minden otthonban egy Isten lakozik, aki az újév napján felszáll a mennybe. Ott elmondja, hogy a család tagjai jók, vagy rosszak voltak-e az óévben.
A kubaiak szilveszter napján minden kéznél lévő edényt teletöltenek vízzel, amelyet éjfél után kiöntenek az ablakon. Ezzel kívánnak tiszta, sima lefolyású újévet. A spanyolokhoz hasonlóan nálunk is elterjedt a szőlőszemevés éjfél után.
Az olaszokhoz hasonlóan az ecuadoriak is odafigyelnek, hogy milyen fehérneműt viselnek szilveszterkor. Aki szerelmet szeretne találni, azok vöröset, akik pedig gazdagságra szeretnének lelni, ők pedig sárga fehérneműt viselnek.
A nálunk megszokottól eltérően sok országban nem december 31-én ünneplik a szilvesztert. Az újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrákban szokás, más vallások esetén a Hold állása alapján ünneplik az újév elérkezését. Eltérő napokon ünneplik az újévet többek között Vietnámban, Kínában, Thaiföldön, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is.
A zsidó újév, a rós hásáná a hagyományok szerint szeptemberre esik, de január 1-jén is ünnepelnek Izraelben. Az izraeliek is finomságokkal várják az új év érkezését. Mézbe mártott édes almát és mézeskalácsot esznek, hogy az esztendő is mézédes legyen. Gyakran kerül meren, azaz egy édes répából készült fogás is az ünnepi asztalra, hogy a következő esztendőben is gyarapodjon a család.
Japánban egy héttel újév előtt egy ünnepségen rizstortát sütnek, amelyet az új esztendő első napján esznek meg. A felkelő nap országában 108 harangütéssel kezdődnek az újévi ünnepségek és egészen január 7-ig tartanak. Az év első három napja pihenő, ilyenkor összegyűlik a család, előtte a házat alaposan kitakarítják, és fenyőágakkal díszítik az ajtókat.
A bejárat felé szalmaköteget kell feszíteni, hogy ezzel távol tartsák a rossz szellemeket, és újévkor egy jót kell nevetni, hogy jól induljanak a dolgok.
Az arab országokban, többek között Afganisztánban és Iránban az újév a tavasz első napján, március 21-én kezdődik. Ezen a napon a gyerekek új ruhákat kapnak, hogy tisztán és megújulva kezdjék az esztendőt.
Kínában, Vietnamban és Koreában az újév csak az első telihold napján, január 21-én kezdődik, és az ünnep három hétig tart. Az ünnepség előtt bambuszágakkal űzik el a rossz szellemeket a háztól, majd piros és arany papírzászlókkal díszítik fel az otthonukat, hogy becsalogassák a szerencsét és a boldogságot éjfél előtt minden ablakot és ajtót kitárnak. Éjfél után pedig tűzijátékkal zavarják el a gonosz Nien sárkányt, egyes tartományokban pedig a fiatal lányok mandarinokat dobálnak a tengerbe, hogy jó férjet találjanak az új esztendőben. Kínában az újév a legnagyobb ünnep, három napig tart a sárkány- és oroszlánbőrbe bújt táncosok felvonulása.
