Türkmenisztán szokatlan megoldást talál a tömeges elvándorlásra
Türkmenisztán állampolgárai elhagyhatják az országot, bizonygatta közleményében a bevándorlási hivatal április közepén. A nyilatkozat azokra a hírekre válaszul érkezett, hogy nem engedtek harminc év alatti férfiakat nemzetközi repülőjáratokra felszállni.
Az elmúlt hetekben azonban megint arról szóltak a tudósítások, hogy negyven éves férfiak nem utazhattak külföldre. Úgy tűnik, hogy a hatóságok olyan elszántan akarják csökkenteni az elvándorlást, hogy nem engedik állampolgáraikat repülőgépre szállni.
A világ negyedik legnagyobb gáztartalékával rendelkező Türkmenisztánnak, melynek népessége alig 5 millió fő, virágzó gazdaságnak kéne lennie. Vezetősége azonban eltávolodott Irántól és Oroszországtól, aminek következtében Kína maradt a türkmén gáz egyedüli fogyasztója. A gázeladásból származó bevételek nagy része viszont arra megy, hogy visszafizessék Pekingnek azt a kölcsönt, amit a gázvezetékek megépítésére vettek fel. A maradék egy részét olyan dolgokra pazarolják el, mint az üresen álló repülőtér vagy a Kaszpi-tengeri üdülőövezet, a pénz nagy részét pedig külföldön helyezik el. A Nemzetközi Fizetések Bankja adatai szerint az ország 23 milliárd USD–t halmozott fel német számlákon, a számlatulajdonosok kiléte azonban nem kerül nyilvánosságra.
Otthon viszont a türkmén gazdaság válságban van. A kormány a helyi valuta, a manat (TMM) árfolyamát a dollárhoz rögzíti, a hivatalos és a feketepiaci becsült árfolyam között azonban óriási a különbség. Az előbbi 3,5 TMM/USD, utóbbi akár 25 TMM/USD is lehet. A rezsim fenntartása érdekében a kormány szigorú valutakontrolt eszközöl, melybe a nemzetközi transzferek korlátozása is beletartozik. A türkmén állampolgárok így külföldön például csak napi 12 USD-t vehetnek ki bankautomatán keresztül hazai folyószámlájukról.
A külföldi valuták hiánya miatt a cégek alig importálnak valamit, ami az infláció növekedéséhez vezetett. Az állami szupermarketeknél hosszú sorok állnak az élelmiszerért, ahol nemcsak az árak fixek, de a vásárlónak igazolnia kell azt is, hogy a környéken lakik. A cégek számára a kifizetések összegyűjtése nehézkes, a profit repatriálása pedig szinte lehetetlen. A Reuters júniusi cikke szerint a török cégeket, akik kormányzati szerződéssel működnek Türkmenisztánban, évek óta nem fizették ki.
Eközben a kormány továbbra is bocsátja el az embereket, még az oly fontos gázszektorból is. Külföldi elemzők 50-60%-osra becsülik a munkanélküliséget, így nem meglepő, hogy az éhes, munkanélküli türkmének máshol keresik szerencséjüket. Illetve keresnék, ha a kormány engedné őket.
