Trónviszály áldozata lehetett az eltűnt szaúdi újságíró?
A hazai média ingerküszöbét csak alig ütötte meg az elmúlt napok egyik legérdekesebb híre: az ismert szaúd-arábiai ellenzéki újságíró, Jamal Khashoggi múlt hét kedden besétált hazája isztambuli konzulátusára, hogy egy teljesen hétköznapi, bürokratikus kötelességének eleget tegyen, majd nyomtalanul eltűnt.
Lassan tíz napja annak, hogy Khashoggi hollétéről bármit is tudna a közvélemény, de szinte biztosra vehető, hogy a szaúd-arábiai titkosszolgálatok keze van a dologban. Khashoggi eltűnése egy újabb szomorú fejezete egy régóta íródó történetnek, gondoljunk csak az egész országot alapjaiban megrengető Kuciak-gyilkosságra, vagy a napokban meggyilkolt bulgár újságírónő Viktorija Marinova hazánkban érdekes módon sokkal nagyobb sajtófigyelmet kapó esetére.
Jamal Khashoggi az egyik legismertebb ellenzéki újságíró volt Szaúd-Arábiában, köszönhetően annak, hogy több alkalommal sikerült interjút készítenie Osama bin Ladennel, de rendszeresen publikált például a Washington Post és a The Guardian hasábjain is, Twitteren pedig több mint másfél milliónyi követője akadt.
A török hatóságokat Khashoggi menyasszonya értesítette az újságíró eltűnéséről. Az asszony elmondása szerint múlt hét kedden elkísérte vőlegényét Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusához, a férfi bement az épületbe, majd egyszerűen nem jött ki onnét. Az asszony végül 12 óra várakozás után értesítette a rendőrséget. A török kormány szóvivője már másnap azt nyilatkozta, semmi jele annak, hogy Khashoggi távozott volna a konzulátusról, annak ellenére, hogy a szaúdiak természetesen ennek ellenkezőjét állították.
Szaúdi részről a Bloombergnek Mohammed koronaherceg azt nyilatkozta, fogalma sincs az újságíró hogy – és hollétéről, s ha az önként vagy kényszer hatása alatt hazatért volna Szaúd-Arábiába, arról „biztosan tudomása volna”. Rijád próbált rendkívül transzparensnek tűnni az ügyben, a koronaherceg még annak lehetőségét is felvetette, hogy esetleg engedélyezik a török hatóságoknak a konzulátus átfésülését.
Az eltűnést követő napokban a török hatóságok úgy vélték, az újságírót egy diplomáciai rendszámú autóban vihették ki az épületből, majd visszahurcolták őt Szaúd-Arábiába. Később azonban, a hét vége felé már arról nyilatkoztak egyes török források, hogy az újságíró nem hagyta el élve a konzulátus épületét, sőt meg nem erősített információk szerint meg is kínozták Khashoggit. Az eltűnést követő napokban, látva Ankara viszonylagos passzivitását az üggyel kapcsolatban, többen azt is felvetették, hogy az egész a török vezetés hallgatólagos beleegyezésével történt.
A török hatóságok végül vasárnap közölték Khashoggi eltűnésének szerintük legvalószínűbb forgatókönyvét. Múlt hét kedden, az ellenzéki újságíró eltűnésének napján, egy 15 fős szaúdi küldöttség érkezett a konzulátusra, majd rövidesen el is hagyták az épületet. A törökök szerint ez a küldöttség végezte el a piszkos munkát, majd, autóik diplomáciai rendszám nyújtotta védettségét kiélvezve, kicsempészték Khashoggi holttestét az országból. Úgy tudjuk, a hatóságok pontosan ismerik a konvoj mozgását, úgy a feltételezett gyilkosság előtt, mint azután. Az is világos, hogy a feltételezett elkövetők mikor és hogyan hagyták el az országot, megvan a repülőgépek lajstromjele, sőt az útvonaluk is. Török sajtóhírekre hivatkozva a New York Times kedden azt közölte, hogy a gyilkosságról készült biztonsági kamera felvételek is előkerültek, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.
Kedden a török hatóságok újabb részletekről tájékoztatták a közvéleményt, gyakorlatilag bizton állítva, Khashoggi gyilkosság áldozata lett, testét feldarabolták, és maradványait kicsempészték az épületből. Érdekes módon az újságíró eltűnésének napján a konzulátus török személyzete rendkívüli szabadnapot kapott, az épület belső biztonsági kameráinak felvételei pedig hiányoznak – állítják a török hatóságok. Ugyan a rendőrség kedden, a szaúdi fél ígéretének megfelelően, átvizsgálhatta a konzulátus épületét, a házkutatásról nem sok információt hoztak nyilvánosságra, sőt, az elmúlt napokkal ellentétben, tegnap már Ankara is egy megengedőbb hangot ütött meg. Erdogan elnök például a kezdetektől nem nyilatkozik az üggyel kapcsolatban, néhány üres lózungot leszámítva. A török hatóságok hiába jelentették ki többször is, hogy Khashoggi gyilkosság áldozata lett, egy egészen furcsa logikai bakugrással, Erdogan elnök egyik tanácsadója, szerdán már azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a török fél tulajdonképpen nem is „Szaúd-Arábiát” hibáztatja, hanem az ún. deep statet, azaz a mély államot. Ez tulajdonképpen egyfajta háttérhatalmat, egy titkos, a mindenkori hatalomtól függetlenül működő társaságot jelent, tehát a fogalom nem létező keretei közé tulajdonképpen bármi belegyömöszölhető, tökéletes „bűnbakként” szolgál arra az esetre, ha a török vezetés békülékenyebb hangot ütne meg Rijáddal. Hasonló intő jel, hogy a héten kormányközeli lapok újra arról írtak, hogy az újságírót élve csempészhették ki az országból.
A meggyilkolt újságíró tragédiája geopolitikai szempontból is érdekes következményekkel járhat, s ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, máris jobban érthető például a török fél óvatos, egyesek szerint megalkuvó reakciója is. Khashoggi feltételezhető halálával ugyanis a Közel-Kelet két talán legjelentősebb szereplője feszül egymásnak. Törökország és a szultanátus viszonya egyébként sem felhőtlen az utóbbi időben. Ankara és Rijád számos, a régió egészét érintő kérdésben ellenkező álláspontot foglal el, legyen szó akár a Katart sújtó blokádról, vagy a Muszlim Testvériség megítéléséről, melyet Erdogan támogat, míg Rijád terrorcsoportként tart számon. Nagyon óvatos diplomáciai játék veszi tehát kezdetét, és sajnos előfordulhat, dacára az egyre növekvő nyugati nyomásnak, hogy az újságíró tragédiájára a két ország közti törékeny diplomáciai és gazdasági kapcsolatok zavartalanságát biztosítandó, szépen lassan feledésbe merül.
Az egész ügy a Trump-adminisztrációt is rendkívül kényes helyzetbe hozta, hiszen nem elég, hogy az Egyesül Államok hagyományosan jó kapcsolatot ápol az arab állammal, maga az elnök, Donald Trump nem egyszer pozitívan nyilatkozott a trónörökös, Mohammed koronaherceg reformjairól, és többször is támogatásáról biztosította őt. A hét elején végül Mike Pence alelnök és Mike Pompeo belügyminiszter is hivatalos úton kért magyarázatot az újságíró eltűnésével kapcsolatban.
Khashoggi, aki tavaly biztonságát féltve, az Egyesült Államokba emigrált, az utóbbi időben gyakran bírálta Szalmán király trónutódlási terveit, aki 2015-ös trónra lépése óta szépen fokozatosan egyre nagyobb hatalmat ruházott a fiára, Mohammed koronahercegre. Ez a királyi családon belül is többekből ellenérzéseket váltott ki, különösen annak fényében, hogy a trónörökös állt annak a (névleg) korrupcióellenes tisztogatásnak az élére, mely során az ország gazdasági és politikai elitjének jelentős részét meghurcolták, sokukat le is tartóztatták. A tavaly novemberben lejátszódott események, vélik nyugati elemzők, sokkal inkább a trónutódlás biztosításáról, semmint az országot sújtó korrupció felszámolásáról szóltak. Könnyen lehet hát, hogy az uralkodócsaláddal korábban jó kapcsolatot ápoló Khashoggi ezeknek a belső hatalmi harcoknak esett áldozatul.
