Százharmincadik születésnapját ünnepli Párizs jelképe, az Eiffel-torony
Szinte a véletlenen múlt, hogy az 1889-es világkiállításra készült acélépítménnyel végül a franciák büszkélkedhetnek, ugyanis a tervezőasztalon már 1884-ben megrajzolt látványossággal Gustave Eiffel (†91) mérnökirodája több várost megkeresett. Az amerikai Baltimore-nak, Budapestnek és Barcelonának is felajánlotta, de mindenütt vagy irreálisnak, vagy túlságosan költségesnek tartották az elképzelést.
A két év alatt felépített torony terveit a közhiedelemmel ellentétben személyesen nem Eiffel, hanem az irodájának dolgozó svájci Maurice Koechlin (†89) készítette.
A római Szent Péter-bazilikánál vagy a gízai piramisoknál kétszer nagyobb építmény hosszú ideig a világ legmagasabb építményének számított, csak 1930-ban múlta felül a 319 méter magas New York-i Chrysler Building.
Eiffel annyira hitt a toronyban, hogy nem várt arra, hogy a város fizessen, a 8,5 millió (akkori) frankba kerülő építési költség 80 százalékát saját zsebből előlegezte meg. A hatóságok 1890. január 1-jétől számított 20 évre engedték át részére a hasznosítás jogát, ezután került Párizs városához. A befektetés megérte, már a világkiállítás hat hónapja alatt behozta az árát.
A franciák által „Öreg Hölgy”-nek becézett torony felépítéséhez számtalan találmány és rekord kötődik.
Hihetetlen sebességgel épült: havonta 12 méterrel lett magasabb, mindössze 26 hónap alatt húzták fel, és ez volt az első olyan építkezés, amelynek minden fázisát végigfotózták. Már az alapozása is kihívás volt, és az elemek felhelyezését is új rendszerű, hidraulikus emelővel oldották meg.
Eiffel ükükükunokája, Savin Yeatman-Eiffel az Öreg Hölgy minden születésnapján megmássza a 995 lépcsőt, ami a csúcsba visz. Itt alakított ki a mérnök egy kis saját lakást magának.
A családi legendárium szerint az egész építkezés Eiffel felesége miatt kezdődött. A korán elhunyt Marguerite asztmában szenvedett, és itt a magasban friss levegőt szívhatott magába.
Bár a torony végül nem került Magyarországra, a francia építészmérnök és gyáriparos keze nyoma Budapesten is megtalálható. Irodája tervezte az első fővárosi fejpályaudvart, a Nyugatit, amelynek vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. Ennél erősebb szállal kötödik az Eiffel-toronyhoz a Five-Lille vállalat magyar származású villamosmérnöke, Korda Dezső (†55), aki a torony első, emeletek között üzemelő gyors felvonóit tervezte.
Magassága: 300 m a torony, és plusz 24 m rajta a tv-adóantenna
Súlya: 10 100 tonna, és 2,5 millió szegecs tartja össze
Látogatók száma: a világ legkedveltebb fizetős emlékműve, évente 7 millió turista nézi meg
Reklámfelület: először a Citroën autógyár hasznosította ily módon, 1925 és 1936 között
Különlegesség: az első emelet korlátján aranybetűkkel 72 francia tudós családnevét örökítették meg eredményeik elismeréseként
