2018. június 23., 18:25

Szájkarate a brüsszeli minicsúcs előtt

Folynak a nyilatkozatok a vasárnapi brüsszeli uniós minicsúcs előtt, amely a migrációval foglalkozna. Macron pénzügyi szankciókat alkalmazna.

Emmanuel Macron
Fotó: TASR

A soros EU-elnöki tisztséget betöltő Bulgária síkraszáll az EU külső határainak haladéktalan lezárása és a belső uniós határokon alkalmazandó szigorú ellenőrzések mellett. Boriszov elképzelése szerint ehhez a dél-európai EU-tagországoknak elsősorban azonnali technikai és pénzügyi segítséget kell kapniuk, továbbá meg kell erősíteni a Frontex európai uniós part- és határvédelmi ügynökségének jelenlétét. Boriszov továbbá javasolni fogja menekültközpontok létesítését is az EU területén kívül. Ott kell megvizsgálni, hogy a migránsok közül kik kaphatnak menekültstátuszt.

Azokat a migránsokat, akik illegálisan érkeztek az EU-ba, és nem jogosultak menekültstátuszra, a bolgár miniszterelnök elképzelése szerint gyorsan vissza kell küldeni a hazájukba vagy az első biztonságos országba, amelyen keresztül az EU területére érkeztek. Bulgária Görögországhoz, Olaszországhoz és Spanyolországhoz hasonlóan nem ért egyet azzal, hogy azokat a migránsokat, akik már az EU-ban vannak, azokba az országokba küldjék vissza, ahol először regisztrálták őket. "Ez megnehezítené ezeknek az országoknak a helyzetét" - figyelmeztetett Boriszov.

A német kormánykoalíció részét képező bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) tartozó Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter terve szerint a német határon elutasítanák azokat a menedékkérőket, akiket korábban egy másik EU-tagországban regisztráltak. A CSU vezetősége a hónap végéig adott határidőt az ezzel egyet nem értő Angela Merkel német kancellárnak, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének, hogy az általa előnyben részesített "európai megoldást" megtalálja. A vasárnapi brüsszeli minicsúcson legkevesebb 16 EU-tagállam állam- és kormányfői tanácskoznak egy ilyen lehetséges európai megoldásról.

Pellegrini: ha Ausztria határellenőrzéseket vezetne be, Szlovákiának reagálnia kellene

Ha megvalósulnának Horst Seehofer német belügyminiszter nyilatkozatai, amelyek szerint Németország már a határairól visszaküldené a migránsokat, nagy valószínűséggel olyan lépések következnének, amelyek lehetetlenné tennék a schengeni térség működését - vélekedett szombaton Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök.

"Valószínűsíthető, hogy Ausztria szintén bevezetné az ellenőrzéseket, amire nekünk is reagálnunk kellene, nehogy a visszaforduló migránsok hulláma Ausztrián keresztül Szlovákiába tartson" - jelentette ki Pellegrini a szlovák közszolgálati rádió Szombati párbeszédek című műsorában.

A  kormányfő értésre adta, bízik abban, hogy Schengen még nem a végét járja, de úgy vélte, hogy a határellenőrzések bevezetése éppen a szabad mozgás elvét tagadná meg. A mai helyzet ugyanakkor szerinte rámutatott arra is, hogy korábban nagy hiba volt a külső schengeni határok védelmének az alábecsülése.

Peter Pellegrini megerősítette, hogy Szlovákia továbbra is határozottan elutasítja a menekültkvótákat s azokat a vádakat, miszerint migránsügyben nem eléggé szolidáris az Európai Unió többi tagállamával. Szerinte Szlovákia eddig is nagyarányú segítséget nyújtott partnereinek a migrációs probléma megoldásának érdekében. "Amit elutasítunk, az az, hogy Brüsszelben mondják meg, ki éljen Szlovákiában" - szögezte le kormányfő.

Osztrák védelmi miniszter: az EU külső határainak védelmében katonákat is be kell vetni

Ausztria szerint az Európai Unió külső határainak védelmében a jövőben EU-katonákat is be kellene vetni - ezt mondta Mario Kunasek osztrák védelmi miniszter a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban.

"Nézetem szerint a Frontex (az EU part- és határvédelmi ügynökségének) mandátumát úgy kell módosítani, hogy a jövőben lehetővé váljék rendőrök és katonák határvédelmi bevetése. Ausztria a (küszöbönálló) soros EU-elnöksége során mindenesetre erősen szorgalmazni fogja ezt, és a védelmi miniszterek augusztus végi bécsi találkozóján ilyen értelmű javaslatot fog benyújtani" - mondta az osztrák miniszter a vasárnapi brüsszeli - migrációval foglalkozó - nem hivatalos mini-csúcstalálkozó küszöbén.

A katonák civil parancsnokság alatt állnának, és a határrendőröket logisztikával, felderítéssel és fegyverekkel támogatnák. A bécsi kormány javaslatának célja "az EU külső határainak hatékony biztosítása, az illegális migráció elleni harc és az embercsempészek szennyes üzletének lerombolása" - magyarázta az osztrák védelmi miniszter.

Kunasek szerint a rendőrök és a katonák együtt tevékenykednének a Balkánon, de Olaszországban és Görögországban is az uniós külső határokon. Európai határőröket egyidejűleg már az afrikai országokban is bevetnének.

"A Frontex mandátumát úgy kellene módosítani, hogy a rendőrök és a katonák a jövőben az EU part- és határvédelmi ügynökségének nevében, az adott ország hozzájárulásával az afrikai országokban tevékenykedhetnének" - mondta a miniszter. A katonák segíthetnének a határvédelemben, az illegális migránsok hazájukba történő visszatoloncolásában, a csempészbandák felderítésében és őrizetbe vételében és a tervezett menekülttáborok őrzésében - mondta Mario Kunasek. 

Macron pénzügyi szankciókat vezetne a migránsokat elutasító államok ellen

A menedékjogi státussal bíró migránsokat elutasító EU-tagországok pénzügyi szankciók alá vonását részesíti előnyben Emmanuel Macron. Ezt a francia államfő a Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel lezajlott tárgyalásai után rendezett közös, párizsi sajtótájékoztatón jelentette ki szombaton.

Macron leszögezte: véleménye szerint nem engedhető meg, hogy egyes EU-tagországok hatalmas hasznot húznak az unió szolidaritásából, és saját nemzeti önzésüket harsogják, amikor a migránsok ügye szóba kerül.

A francia elnök úgy fogalmazott: jómaga egy olyan mechanizmust részesít előnyben, amely számításba veszi a pénzügyi szankciók lehetőségét.

Macron javaslatot tett arra is, hogy zárt táborokat hozzanak létre az Európába tengeri úton érkező embereknek a migrációs válságra általa sürgetett, az eddigiektől "eltérő és kiegészítő megoldás" keretében.

A francia elnök szerint ha az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) együttműködésével, uniós pénzügyi hozzájárulással zárt táborokat hoznának létre, az lehetőséget nyitna az európai országoknak, hogy azonnali pénzügyi szolidaritást vállaljanak, felgyorsuljon a migránsok ügyének vizsgálata, és együttesen helyezzék el a menedékjogi státust kapott embereket.

Pedro Sánchez a találkozóról tudatta, hogy a migráció volt a megbeszélés egyik központi témája, és felhívta a figyelmet az európai kihívással szembeni közös fellépés szükségére. Kijelentette: Spanyolország kormánya készen áll részt vállalni a probléma konstruktív megoldásában.

A spanyol kormányfő úgy fogalmazott: a több mint 600 migránst a fedélzetén szállító, segélyszervezetek által fenntartott Aquarius mentőhajó esetében Spanyolország és Franciaország megmutatta, hogy hogyan működik a felelősség megosztása és az európai problémamegoldás.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnapra informális migrációs és menekültügyi munkaértekezletet hívott össze Brüsszelbe, hogy "európai megoldásokat" keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő rendes csúcstalálkozója előtt. A vasárnapi brüsszeli minicsúcson legkevesebb 16 EU-tagország állam- és kormányfői tanácskoznak egy ilyen lehetséges európai megoldásról. Egyelőre kevés esélyt látnak arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk az úgynevezett dublini menekültügyi rendszer reformjának kérdéséről.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.