Mostantól szinte bárki ügynökgyanú alá eshet Oroszországban
Egy új törvényjavaslat szerint külföldi ügynök funkcióit ellátó külföldi tömegtájékoztatási eszköznek minősülhetnek olyan természetes személyek, akik korlátozás nélküli körnek szánt híreket vagy anyagokat terjesztenek, egyebek között az interneten is, és külföldről kapnak finanszírozást.
Megszavazta az orosz parlament alsóháza második, fő olvastában a külföldi ügynöknek minősített külföldi tömegtájékoztatási eszközök pótlólagos szabályozásáról rendelkező törvénytervezetet, amely egyebek között lehetővé teszi természetes személyek külföldi ügynökké minősítését is.
A törvényjavaslat szerint külföldi ügynök funkcióit ellátó külföldi tömegtájékoztatási eszköznek minősülhetnek olyan természetes személyek, akik korlátozás nélküli körnek szánt híreket vagy anyagokat terjesztenek, egyebek között az interneten is, és külföldről kapnak finanszírozást. Pusztán külföldi ügynöknek minősülhetnek azok a természetes és oroszországi jogi személyek, amelyek külföldi ügynöknek minősülő tömegtájékoztatási eszköz anyagait terjesztik vagy részt is vesznek azok előállításában, és valamilyen módon külföldről finanszírozzák őket.
Oroszországi tevékenységükhöz a külföldi ügynöknek minősített külföldi médiumok kötelesek lesznek egy hónapon belül orosz jogi személyként bejegyeztetni magukat és erről az illetékes minisztériumot tájékoztatni. Aki már megkapta ezt a besorolást, az előírásnak jövő év február 1-jéig kell eleget tennie.
A törvénytervezet értelmében a
külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök impresszumában fel kell tűntetni, hogy ehhez a kategóriához tartoznak,
mint ahogy a termékeiket is ennek megfelelően kell megjelölni. A megkülönböztető jelzés nélküli produkció terjesztése tilos, egyebek között a világhálón is.
Az előterjesztők szerint az új szabályozás az orosz tömegtájékoztatási eszközökre nem terjed ki, és a szólás szabadságát nem korlátozza. A külföldi ügynöknek minősített médiumok sajtóanyagainak megosztása nem szolgáltat majd alapot magánszemélyek külföldi ügynökké nyilvánításához, mert ennek egy másik feltétele a külföldi támogatás elfogadása lenne.
Andrej Klimov, az orosz felsőház államszuverenitás-védelmi és külföldi beavatkozás elleni ideiglenes bizottságának elnöke korábban úgy vélekedett, hogy
a külföldi ügynökké minősítés mintegy 20-30 természetes személyt érinthet majd.
Valerij Piszkarjov, az orosz alsóház külföldi beavatkozások eseteit vizsgáló bizottságának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi ügynökök jegyzékébe bekerülő jogi és természetes személyek folytathatják majd tevékenységüket, de arról félévente nyilvános elszámolást kell készíteniük, s az anyagaikon fel kell tüntetniük, hogy külföldi ügynöktől származnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök két éve hagyta jóvá azt a törvénymódosítást, amely a tömegtájékoztatási eszközökre is kiterjesztette a külföldi ügynökké minősítés lehetőségét, ha azok a határon túlról érkező támogatásban részesülnek. (Korábban ez csak a nem kormányzati szervezetekre vonatkozott.)
A Kommerszant című napilap keddi közlése szerint a Piszkarjov vezette alsóházi bizottság több oroszországi régióban olyan "táborokat" fedezett fel, amelyekben NGO-k kezdeményezésére, külföldi támogatással, tiltakozó megmozdulások szervezőinek felkészítése zajlik. Képviselők az újság szerint jövőre törvénytervezet készülnek benyújtani, az ilyen "táborokban" - amelyek lehetnek akár virtuálisak is - kiképzett aktivistákat akár szabadságvesztésig terjedő retorzióval is sújthassák.
