2018. november 10., 08:26

Már most nyakig ül a korrupciós botrányban Merkel legesélyesebb örököse

Miközben itthon mindenki az önkormányzati választásokra figyel, Németországban is zajlik az élet. A hesseni tartományi választások, fogalmazzunk finoman, csalódást keltő eredményei után a kancellárasszony október végén bejelentette, elég volt.

friedrich-merz-merkel-arnyekaban.jpg
Fotó: Handesblatt Global

Mutti Merkel tehát visszavonul, 2021-ben már nem jelölteti magát kancellárnak, a CDU pedig idén decemberre vezető nélkül marad, ugyanis a pártelnöki posztért sem indul.

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a Lindenallee szinte mindegyik hársfája mellé jut egy-egy (ön)jelölt utód, közülük a párt három erős embere tűnik a legesélyesebbnek. Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU aktuális főtitkára, Jens Spahn egészségügyi miniszter, és persze, az utóbbi években a politikától messze távol maradó, korábbi frakcióvezető, Friedrich Merz.

Meghalt a király(nő), éljen a király!

A jól értesültek egyetértenek abban, hogy a fentiek közül Merz lehet a befutó, aki azt is belengette, ha módjában áll, nem fogja engedi, hogy Angela Merkel kitöltse 2021-ig szóló mandátumát. A politikai porondról még 2002-ben, éppen  Merkel asszony által lelökdösött Merz jobbról próbálhatja meg előzni a kancellárt. A régi-új politikus céljaként a szélsőjobbként aposztrofált AfD-hez átpártolt hívek kereszténydemokrata akolba történő visszaterelését tűzte ki célul.

Minden idők egyik legnagyobb csalása

Ám ebben könnyen lehet, hogy a cum-ex botrányként elhíresült adócsalás-sorozat körüli botrány akadályozza majd meg. Az ügyet a Deutsche Welle a ’45 utáni Németország legkomolyabb pénzügyi botrányaként emlegeti, ami nem is csoda, az egész Európában hullámokat kavaró cum-ex ügy óvatos becslések szerint is 55 milliárd (!!!) eurójába kerülhetett az Unió polgárainak. Ehhez képest az egész csak alig-alig birizgálta meg az átlagpolgár ingerküszöbét.

A kölni ügyészség által még 2016-ban indított nyomozás során kiderült, számos német és nemzetközi bank illetve befektetési alap is érintett. Hogy egy egyszerű példával szemléltessük az egészet: tegyük fel, hogy egy befektetési alap részvényeket vásárol egy banktól, melyek után osztalék járna (cum), de a részvények csak az osztalék kifizetésének határideje után, tehát osztalék nélküli formában (ex) kerülnek át az alap tulajdonába. Ez önmagában nem törvényellenes, de a cégek szélesre tárva egy jogi kiskaput, úgy adták-vették egymás közt ezeket a részvényeket, hogy mindkét fél tulajdonosként igényelhesse vissza a nemzetközi üzletkötés után kivetett ún. forrásadó egy részét, pedig törvény szerint erre csak az egyik félnek lett volna lehetősége. Ismételjük:a végösszeg tehát 55 000 000 000 euró!

Meg sem választották, és máris megbukott?

A botrány egyik fő gyanúsítottja a BlackRock befektetési alap, melynek berlini irodáit épp a héten kutatta át a rendőrség. A BlackRock a világ legnagyobb ilyen cége, a kezelésében lévő tulajdonok értéke meghaladja a 6 billió (!!!) dollárt, a legnagyobb német vállalatok részvényese, tanácsadói tevékenysége a legnagyobb bankokra, befektetési - és nyugdíjalapokra, sőt néhány kormányra is kiterjed.

Ha valaki furcsa gusztusában arra vetemedne, hogy átböngészi a BlackRock németországi vezetőinek névsorát, rögtön az első helyen ismerős névre bukkan. Friedrich Merz 2016-ban, tehát elvileg az egész csalás-sorozat után került a cég élére, sőt a német hatóságok sem győzik eleget hangsúlyozni, neve egyáltalán nem merült fel a vizsgálatok során. Nem kell azonban jóstehetség ahhoz, hogy belássuk, ha Merz politikai ellenfeleinek érdekében áll, biztosan kihasználják a kínálkozó alkalmat. A Zöldek már neki is álltak verni a tamtamot, attól félnek, mondják, hogy a politikus megválasztása esetén veszélybe kerülhet az ex-cum botrány kivizsgálása.

Kíváncsian várjuk tehát a fejleményeket!

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.