Ismét kormányalakítási nehézségekkel nézhet szembe Spanyolország - VIDEÓ
Újból kormányalakítási nehézségekkel nézhet szembe Spanyolország a vasárnap esedékes előrehozott általános parlamenti választásokat követően - vélik az elemzők.
A választások nagy kérdése, hogy egyáltalán valamelyik politikai oldal többségbe tud-e kerülni, és Spanyolország történetében először koalíciós kormányt tud-e alakítani, vagy sem. Jelenleg azonban sem a bal- sem a jobboldalnak nem mutatnak egyértelmű többséget a felmérések.
Az okok a belpolitikai erőviszonyok átrendeződésében keresendők. A három évtizedet meghatározó kétpártrendszer, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a konzervatív Néppárt (PP) hatalmi váltakozásának végére a 2015 decemberében rendezett választások tettek pontot. A politikai térképen akkor feltűnt új, fiatal pártok, a radikális baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) és a liberális középutas Ciudadanos (Állampolgárok) nem csak bejutottak, hanem 10 százalék feletti eredményükkel rögtön jelentős politikai tényezővé váltak a törvényhozásban.
A folyamat nem állt meg, a felmérések azt mutatják, hogy most a VOX radikális jobboldali párttal már ötre bővülhet a meghatározó politikai csoportok köre a parlamentben, ami egyben további széttöredezettséget is jelent.
A költségvetés leszavazásában döntő szerepe volt a spanyol parlament katalán nacionalista pártjainak is, amelyek ezzel büntették a szocialista kormányt, amiért nem egyezett bele egy katalán önrendelkezési népszavazás megrendezésébe. De rajtuk múlt az is, hogy tavaly június elsején a parlament megvonta a bizalmat Mariano Rajoy konzervatív kormányfőtől, megválasztva Pedro Sánchezt.
A spanyol parlamentbe várhatóan ismét bejutó katalán, továbbá baszk nacionalista pártok jelentősége, még kis képviseleti arány esetén is felértékelődhet, ha a vasárnapi voksolás valóban patthelyzetet eredményez. Erre a helyzetre figyelmeztetve igyekeznek mozgósítani a szavazókat a jobboldalra sorolt pártok a kampány során, azzal vádolva az előrejelzések szerint a választási győzelemre esélyesebb szocialista kormányfőt, hogy már lepaktált az ország egységét szétszakítani akaró nacionalista pártokkal.
A téma hangsúlyosságában közrejátszik az is, hogy épp a kampányidőszakkal egyszerre zajlik a madridi legfelsőbb bíróságon a katalán függetlenségi vezetők elleni per, amely a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott - és rendőri erőszakba torkollott - függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt indult.
A nagy pártok előzetesen nem állapodtak meg semmiféle jövőbeli kormányzati együttműködésről, szóban azonban a Ciudadanos elkötelezte magát a Néppárt felé, a Podemos pedig a szocialistáknak tett ajánlatot. A PP azt jelezte: országos szinten is szívesen megismételné az andalúz mintát; elnökjelöltjüket a Ciudadanos és a VOX támogatásával választották meg januárban, és ezzel 36 évnyi szocialista kormányzásnak vetettek véget a dél-spanyolországi autonóm közösségben.
A vasárnapi parlamenti választásokat követően egy hónappal - az európai parlamenti választásokkal egybekötve - helyhatósági választásokat is rendeznek Spanyolországban. Arra lehet számítani, hogy a pártok különböző választásokra vonatkozó kampánystratégiái befolyásolni fogják az esetleges kormányzati együttműködések konkretizálását, és lassíthatják a tárgyalások megkezdését.
