2019. február 2., 10:11

Éleződő fegyverkezési verseny, atomrakéták Európában: ez várhat ránk a nukleáris szerződés felmondása után

Az amerikai képviselőház elnöke szerint az Egyesült Államok várható kivonulása a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből fegyverkezési versenyt eredményezhet, míg a varsói külügyminiszter úgy vélte: nem lehet kizárni, hogy a béke biztosítása érdekében amerikai atomrakétákat telepítsenek Lengyelország területére, noha ez szakítást jelentene a NATO–Oroszország-alapszerződéssel.

fegyverkezési verseny
Fotó: AFP_MTI

Mike Pompeo (55) amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, és szombattól felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait.

Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést – indokolta a döntést az amerikai diplomácia vezetője.

Donald Trump (72) amerikai elnök közleményében azt írta: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, „megsemmisítve a szerződést sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezéseket”.

Az amerikai képviselőház élén álló Nancy Pelosi (78) szerint az amerikai kormányzat döntése a fegyverkezési verseny veszélye mellett „aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást” is. 

A demokrata politikus elítélte azt is, hogy Oroszország nem tartja be az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit, egyben arcátlannak nevezte Moszkva magatartását.

A lengyel külügyi tárcát vezető Jacek Czaputowicz (62) szerint Oroszország csak az erő nyelvén ért, így erősíteni kell az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét Európában,

azaz Washingtonnak atomrakétákat kell telepítenie a kontinensre. – Nincs miért azt gondolni, hogy a nukleáris fegyverek nem tudják a jövőben is biztosítani a békét. Európai érdek, hogy amerikai csapatok és atomrakéták is állomásozzanak a kontinensen – jelentette ki a Vlagyimir Putyin (66) orosz elnök tevékenységével szemben kritikus konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa.

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió.

Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.