Dancila "román szíve" és Iohannis "normális Romániája" közül választanak a hétvégén
A külföldi választókörök megnyitásával pénteken megkezdődik a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyben a "román szív" jele alatt induló Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő és a "normális Románia" megteremtését ígérő, újabb mandátumra pályázó Klaus Iohannis jelenlegi államfő közül kell elnököt választania a következő öt évre Románia több mint 18 millió szavazópolgárának.
Az elnökválasztás első fordulójában Iohannis, a néhány hete kormányra került jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje nyert az érvényes voksok 37,8 százalékával. Viorica Dancila volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke akkor a szavazatok 22,3 százalékát szerezte meg.
A versenyben maradt két jelölt közül az győz, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét.
Dancila - az első nő, aki kormányfői tisztséget töltött be Romániában - egyfajta mindenkiről gondoskodó anyaként készül az államfői tisztségre és főleg az elesettek, a szociális védelemre szorulók szavazataira számít.
A két jelölt választási programjáról azonban vajmi keveset tudhattak meg a román választók, mivel az első forduló előtti kampányt a hetekig elhúzódó kormányválság árnyékolta be, a második forduló előtt pedig szinte kizárólag azzal foglalkozott a média, hogy miért nem hajlandó Iohannis nyilvános vitát folytatni kihívójával, és milyen egyéb rendezvénnyel próbálják pótolni a jelöltek az elmaradt tévévitát.
A PSD elnöke számára idén már az sikernek számított, hogy bejutott a második fordulóba.
Elemzők szerint Iohannisnak is kényelmesebb ellenfél Dancila, mint amilyen az internet-nemzedék támogatására építő, rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna lett volna, hiszen Iohannis pártjának, az európai néppárti tagsággal rendelkező PNL-nek most nem érdeke az USR-rel csatázni, hiszen nagy valószínűséggel a jövő évi parlamenti választások után is rászorul majd támogatására.
Iohannis büszkén jelentette: első ötéves mandátuma idején az államfői jogkörök birtokában sikerült megakadályoznia, hogy a PSD - néhány bűnöző megmentése érdekében - maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást,
és sikerült "Európában tartania" Romániát. A Iohannis-PSD szembenállás hangsúlyozása Dancilának is megfelelt: ő diktatórikus hajlamú, minden hatalmat magának követelő, a PSD-sek "kiirtására" keresztes hadjáratot hirdető zsarnokként festette le ellenfelét, akit csak a PSD-jelölt körüli összefogás fékezhet meg.
Az elnökválasztás második fordulójában a romániai elemzők a 15 százalékpontos előnnyel induló Iohannis sima győzelmére számítanak,
annál is inkább, mert a jobbközép pártok versenyből kiesett elnökjelöltjei is mögötte sorakoztak fel, és a többiek sem biztatták választóikat arra, hogy Dancilát támogassák.
Iohannis legfőbb ellenfele az esetleges érdektelenség lehet: már az első fordulóban is elmaradt a részvétel a szokásostól,
és ha a "lefutatott meccs" tudatában a jobboldali szavazók nem járulnak az urnákhoz a második fordulóban, az jóval a reális támogatottsága fölé emelheti a fegyelmezett szavazótáborral rendelkező PSD eredményét, ahogyan a 2016-os parlamenti választásokon is történt.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók belföldön bármelyik településen, külföldön pedig a román külképviseletek által berendezett szavazókörök bármelyikében leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.
Az idei elnökválasztás egyik legfőbb újdonsága az, hogy a külföldi választókörökben nemcsak a hazai voksolás dátumaként kijelölt november 24-én, hanem pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők.