Brüsszeli deklaráció az európai kisebbségek kérdésének rendezésére
Kárpát-medencei magyarság – európai jövő címmel került sor arra a konferenciára, amelyet Csáky Pál, az MKP EP-képviselője kezdeményezett Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.
A konferenciát megnyitó Csáky Pál beszédében elsősorban azokról az előrelépésekről beszélt, amelyeket ebben a választási időszakban sikerült elérni. Ezek közül a legfontosabbként a Minority Safepack kezdeményezést említette, amely a több mint egymillió uniós állampolgár támogató aláírásával azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió szabályozza az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését.
Csáky szerint mivel néhány hónap múlva lejár a jelenlegi Európai Parlament mandátuma, és egy újabb ütőképes Európai Bizottság nagyjából egy év múlva áll össze. Hogy az őshonos kisebbségek kérdésével kapcsolatos jelenlegi lendület addig se veszítsen energiáiból, az öt évvel ezelőtti strasbourgi deklaráció gyakorlatához hasonlóan magyar képviselőtársaival együtt egy brüsszeli deklarációt szeretnének összeállítani. Ebben megfogalmaznák az elvárásaikat az új Európai Parlament és Bizottság irányában, illetve rögzítenék benne a kisebbségek kérdésének rendezését.
A dokumentumot az előzetes tervek alapján jövő márciusban fogadná el az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott előadásában hangsúlyozta, hogy a kisebbségek kérdését európai szinten határozottabban fel kellene vállalni. Szili szerint a nemzeti kisebbségek helyzete és jogai terén az elmúlt négy év alatt sokkal több történt, mint bármikor azelőtt ebben a kérdésben. A Csáky által előkészített határozatot az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetés-mentességéről fordulópontnak nevezte az európai uniós kisebbségpolitika történetben.
A feladatok tekintetében Szili fontosnak tartja egy átfogó kisebbségi anyag elkészülését, amely szankciókkal is rendelkezne. Fontosnak tartja továbbá a nemzeti intézményanyag folyamatos tematizálását, hogy a jogfosztások és jogsértések eseteit folyamatosan bemutassuk, és ezeknek a peresítését is meg kell tenni, illetve az EU-s hatáskör kötelező érvényű bevonását és a tagállami ellenállások minimalizálást, illetve az őshonos kisebbségek jogainak tartalmi megfogalmazását. „És az új Európai Bizottságnak legyen őshonos nemzeti kisebbségekért felelős uniós biztosa” – jelentette ki Szili.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő és az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke az Intergroup szerepéről és felelősségéről beszélt a jövő folyamatainak alakításában. Mint mondta, a munkacsoport üléseinek jó része a külhoni magyar közösségek problémáival foglalkozott, Felvidékről a különböző petíciók bemutatása, az általános felvidéki helyzetelemzés és az ifjúság helyzete volt napirenden.
A képviselő szerint tehát van értelme a munkacsoport munkájának, hiszen ma már nem lehet a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket egyszerűen leseperni az asztalról, amint ezt néhány évvel ezelőtt még tették. Mint mondta, a Minority Safepacknak köszönhetően pedig az európai köztudatban is erőteljesebben jelenik meg a kérdés, és reményét fejezte ki, hogy a következő EP-választás után egy olyan parlament alakul, amelyik újra megszavazza majd, hogy legyen Kisebbségi Munkacsoport, hogy ez a lendület ne törjön meg, hanem erősödjön.
A kérdéskör felvidéki szempontjairól Menyhárt József, az MKP elnöke beszélt, aki egyebek mellett kiemelte, pártja szorgalmazza, hogy a szlovák kormány kezdeményezze az állampolgársági törvény módosítását annak érdekében, hogy a magyar állampolgárságot szerzett személyek ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat.
Menyhárt szerint a szlovák kormánynak lépéseket kell tennie annak érdekében is, hogy Szlovákia megfeleljen a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi vállalásainak, továbbá a szlovák jogrendben már meglévő nyelvi jogok teljes körűen érvényesíthetők legyenek a gyakorlatban.
Szorgalmazza továbbá a törvénybe foglalt nemzetiségi arányossági elv betartását a szlovák közszolgálati médiában, valamint hogy a közoktatási törvénybe külön fejezetként szerepeljen a nemzetiségi oktatás. Ez tartalmazná a nemzetiségi oktatásügy definiálását, tekintettel lenne a nemzetiségi oktatás természetéből adódó sajátosságokra és az érintett közösség igényeire, biztosítva az intézmények nagyobb mértékű önállóságát, beleértve azok megfelelő finanszírozását is.
Őry Péter, az MKP országos tanácsának elnöke az Európai Unió támogatáspolitikájának, az intézményrendszer fontosságáról beszélt a kisebbségek megmaradása érdekében. Véleménye szerint a jog előtti egyenlőség is olyan kérdés, amelyet az állásfoglalásba bele kellene foglalni, illetve a megfélemlítések kérdésével is foglalkoznia kellene.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke kiemelte, hogy fontos megmutatnunk, nem vagyunk másodrendű polgárok, és minden szinten igyekeznünk kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy ez a közösség hangot adjon magáról és vállalja önmagát. „Vállalnunk kell, hogy hova tartozunk, vállalni kell az elvi politizálást” – mondta, hozzáfűzve, fontosnak tartja, hogy a többi külhoni magyar kisebbséggel is együttműködjünk, tudjunk egymásról és segítsük egymást.
A romániai, kárpátaljai és délvidéki szempontokat, illetve az ottani magyar kisebbségek helyzetét és aktuális gondjait Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bocskor Andrea és Deli Andor EP-képviselők ismertették.
