Az elferdült Európai Parlament ámokfutása
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.
A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.
A végső kedvezményezettek védelme érdekében az érintett országoknak a döntés ellenére is folytatniuk kell az adott programok végrehajtását, és ki kell fizetniük a tervezett pénzeket, például a kutatóknak vagy civil szervezeteknek.
Az előző napi vitában Deutsch Tamás fideszes képviselő kijelentette, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata gyenge, ráadásul a parlamenti előkészítés során tovább romlott, nélkülözi a normativitást, és nem lehet belőle világosan kihámozni, hogy pontosan mely szabályok milyen megsértése esetén indulna eljárás.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője aláhúzta: saját pártcsaládja mutatta meg a Fidesznek, hogy Magyarország kevesebb támogatásra számíthat a 2021-ben kezdődő költségvetési ciklusban, ha továbbra is megbénítják az igazságszolgáltatást, és büntetlenül maradnak a kormányhoz köthető korrupciós ügyek.
Judith Sargentini zöldpárti képviselő fontosnak nevezte az új eszköz létrehozását, mondván, hogy nem szabad továbbra is tétlenül nézni a folyamatokat bizonyos tagállamokban, például Magyarországon.
A tervezettnek mintegy háromszorosára emelné a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben az Európai Parlament (EP) a strasbourgi plenáris ülésen csütörtökön elfogadott határozat értelmében.
A 426:152 arányban megszavazott jelentés értelmében az EU következő hétéves költségvetésében 1,8 milliárd eurót különítenének el az Európai Jogok és Értékek nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett.
A javaslat értelmében kivételes esetekben, amikor egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az alapértékek, akkor az Európai Bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az ott működő civil szervezetek támogatására a demokratikus párbeszéd előmozdítása céljából. Mint írták, bővíteni kellene a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítésére szolgáló forrásokat, egyebek között az ezen a területen tevékenykedő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi NGO-k határozottabb támogatásával.
A Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának közleménye szerint "teljességgel elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament migránspárti többsége a politikai támogatáson túl immár pénzügyi erőforrásokat is biztosítana a bevándorlást nyíltan elősegítő NGO-k számára".
"Az Európai Bizottság NGO-knak szervezi ki azokat a feladatokat, amiket maga nem tud elvégezni, így a jövőben Soros György mellett az európai adófizetők, köztük a magyarok is finanszírozni fogják a nyíltan bevándorláspárti, Magyarországot folyamatosan támadó álcivileket" - írta Gál Kinga fideszes képviselő.
Az Európai Parlament (EP) megvizsgálta az európai uniós tagállamok integrációjának eltéréseit, és állásfoglalást fogadott el, amely szerint megengedhetetlen egy úgynevezett "a la carte Európa", amelyben minden tagállam csak a közös szabályok egy részét tekinti magára kötelezőnek, valamint egy másodosztályú tagság kialakulása - közölte az uniós parlament csütörtökön.
A képviselők szerint a tagállami integráció eltérő mértéke elfogadható, mivel egyes európai kezdeményezések elindításakor csak a rugalmasság biztosításával vihető tovább az integrációs folyamat. Elutasították ugyanakkor, hogy az eltérő mértékű integráció az unió jövőjére nézve lehetőséggé vagy stratégiai prioritássá váljon.
A képviselők aláhúzták, hogy az integráció érdekében a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapértékeket és a jogállamiságot. E téren a tagállamok között semmilyen eltérés nem fogadható el, ugyanakkor valamiféle partnerségi formát biztosítani kell az olyan országok számára, amelyek nem akarnak, vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elsődleges uniós jognak - rögzítették.
