2019. május 16., 07:44

Az éghajlatváltozás és a bevándorlás az ausztrál választások központi témái között

Az éghajlatváltozás és az energiapolitika, valamint a bevándorlás határozta meg a május 18-i törvényhozási választásokat megelőző kampányidőszakot Ausztráliában, ahol az előrejelzések szerint kormányváltás és a Munkáspárt újbóli hatalomra kerülése várható.

ausztral-valasztas.jpg
Fotó: Euronews

A több mint 24 milliós országban 18 millió választópolgár adhatja le voksát szombaton, amikor megválasztják a szövetségi parlament 151 tagú képviselőházát, illetve a 76 fős szenátus 40 tagját.

Ausztráliában 2007 óta egyetlen kormányfő sem tudta kitölteni hivatali idejét. 2010-ben Julia Gillard váltotta a miniszterelnöki székben munkáspártbeli társát, Kevin Ruddot, aki aztán 2013-ban visszatért a hatalomba. Miután még abban az évben a liberálisok megnyerték a választásokat, Tony Abbott 2015-ig volt kormányfő, majd párttársa, Malcolm Turnbull került a kormány élére, ahol aztán Scott Morrison váltotta őt 2018 augusztusában.

Az éghajlatváltozás és az energiapolitika ügye több mint egy évtizede az Achilles-sarka a kormányoknak Ausztráliában, az egyik legjelentősebb szénexportőr országban, amelyet viszont erősen sújt a klímaváltozás.

A tavaly volt a harmadik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, az ország délkeleti részében pedig az elmúlt száz év legsúlyosabb aszálya okoz károkat a gabonatermésben és a legelőkben. A tengervíz melegedése miatt az egyik legjelentősebb természeti örökségét, a Nagy-korallzátonyt két fehéredés is sújtotta a közelmúltban, tömeges pusztulást okozva a virágállatok között. Januárban rekorderős hőhullám és a légkondicionáló berendezések miatt megnövekedett energiaigény okozott áramkimaradásokat az országban.

Nem csoda, hogy az ausztrálokat tölti el a legnagyobb aggodalommal az éghajlatváltozás, a lakosság 37 százalékos globális átlagot meghaladó részét, 44 százalékát aggasztja a klímaváltozás. A választások előtt készült egyik felmérés szerint 23 százalékuk tartja az egyik legjelentősebb aggodalmának az éghajlatváltozást.

A konzervatív kormány most az üvegházhatású gázok kibocsátásának 26-28 százalékos csökkentését javasolja 2030-ra a 2005-ös szinthez képest, szakértők azonban kétségbe vonják az erről szóló terveket. A Bill Shorten vezette Munkáspárt 45 százalékos csökkentést ígért, a következő évtized végéig kétszeresére növelné a megújuló energiaforrások használatát a kormány korábbi terveihez képest.

Az elmúlt több mint tíz évben azonban az egymást követő kormányok megnyirbálták a megújuló energiaforrások és az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos testületek támogatását. Julia Gillard kormányát a vállalatok a szén-dioxid-kibocsátást sújtó adók, a konzervatív koalíciót pedig a szavazók amiatt bírálták, mert az energiatermelésben előnyben részesíti a szén felhasználását, és azt hangoztatta, hogy a megújuló energiaforrások használata jelentősen emeli az energiaárakat.

Megosztják az országot egy négymilliárd dollár értékű szénbányáról szóló tervek. Az indiai Adani vállalat bányája egyelőre nem épülhet meg, bíróság mondta ki ugyanis: félő, hogy borzalmas környezeti hatásai lennének.

A másik meghatározó téma a választási kampányban a bevándorlás és annak 2012-ben újból életbe léptetett rendkívül szigorú szabályozási gyakorlata volt, amelynek értelmében az országon kívül, a Csendes-óceán környező szigetein gyűjtőtáborokban helyezték el a menedékkérőket. Az ENSZ és jogvédő szervezetek részéről érkező heves bírálatok nyomán a kormány idén úgy döntött, Ausztráliába szállítja a gyerekeket a naurui és pápua új-guineai táborokból.

A Munkáspárt és a liberálisok egyaránt szigorú álláspontot képviselnek a határőrizetben. Scott Morrison kormányfő áprilisban elrendelte az éves menekültkvóta korlátozását 18 750 főben. Munkáspárti politikusok a harmadik országokkal, köztük Új-Zélanddal kötött megállapodások révén enyhítenék a migrációs nyomást.
A kormány 190 ezerről 160 ezerre csökkentette a kiadható tartós letelepedési engedélyek számát, célja továbbá, hogy csökkentse a nyomást az olyan part menti nagyvárosokon, mint Sydney és Melbourne, és a 7,6 millió négyzetkilométer területű ország ritkábban lakott részein, vidéken vagy kisebb városokban telepedjenek le a munkaerőpiaci igények szerint kiválogatott bevándorlók, legalább átmeneti időre, három évre.

A Munkáspárt a választási kampányban egyebek mellett ígéretet tett még a minimálbér emelésére, és már korábban elkötelezte magát a pedagógusok bérének növelése mellett. A közkórházak fejlesztése, a fogászati és a rákkezelések támogatásának kiszélesítése is szerepel a programjában.

Ausztrália gazdasága töretlen fejlődési pályán van, hozzávetőleg 30 éve folyamatosan bővül. Tavaly 2,3 százalékkal nőtt a hazai össztermék, idén várhatóan még nagyobb mértékben fog, 2021-re pedig 3 százalékos bővülést várnak. A munkanélküliség stabilan 5 százalék körüli, a megélhetési költségek, elsősorban a lakhatásé, azonban növekednek, megnehezítve ezzel az ingatlanbérlést, a középosztálybeli családoknak pedig a -vásárlást. A kormány adócsökkentéssel és munkahelyteremtéssel - elsősorban a bányászatban és a hajózásban - tartaná fenn a gazdasági növekedést, a Munkáspárt pedig a béremelés mellett ingyenes óvodai ellátással, kórházi és iskolai fejlesztésekkel segítené a munkavállalókat.

A külpolitikai kérdésekben meghatározó az Egyesült Államokhoz és a Kínához való viszony: Ausztrália történelmi szövetségese Washingtonnak és csendőre a térségben, amelyben meghatározó Kína terjeszkedése. A távol-keleti ország a legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztráliának, amely pedig az első számú nyersanyagforrása Kínának. A két ország között azonban feszült a viszony a kínai befolyást csökkenteni hivatott ausztrál törvényjavaslatok közelmúltbéli elfogadása óta.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.