Nagyszombat ünnepe Jézus halálára emlékeztet

Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje, a liturgiában a húsvéti szent háromnap harmadik napja. Üdvtörténetileg e naphoz kötődik Jézus pokolraszállása is.  Az evangéliumok szerint Jézus halálának évében az ószövetségi húsvét szombatra esett. Jézust az előző (készületi) napon feszítették keresztre s temették el, és a tanítványok a szombatot a törvény előírása szerint nyugalomban töltötték (Lk 23,56). Jézus föltámadásának ideje vasárnap hajnal (a „Nap” kelte).

Nagypéntekhez hasonlóan  Nagyszombat is szentmise nélküli nap, csöndes virrasztás a szent sírnál, illetve lelki készülődés a föltámadásra (húsvét vigíliája). Szükséghelyzetekben (háború, járványok) és lelkipásztori meggondolások miatt a vigília liturgiájának bizonyos részeit már  délelőtt vagy  kora délután elvégezték. A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja szorgalmazza, hogy a húsvéti vigília Nagyszombat este, sötétedés után, v. húsvétvasárnap hajnalban kezdődjön.

Nagyszombaton az egyház szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek.

A nagyszombati, húsvéti ünnepet megelőző virrasztással, illetve az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.

A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.

A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).

A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.

A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a korábban elhallgató harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének.

A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra.

A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen ahhoz kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli mise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág számára is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.

Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.