"Nagyon sok áldozatot hoztunk" - Nemzeti összetartozás napja a Felvidéken

A nagytárkányi megemlékezésre a Hősök terén került sor, ahol az első világháborúban  elesettek emlékműve mellett egy Trianon-szobor áll, Ferenc György, nagykaposi szobrászművész alkotása. A szobrot 2005-ben állíttatta a helyi önkormányzat. Akkor ez volt Szlovákia egyetlen Trianon-emlékműve.

A megemlékezésen a Magyar Koalíció Pártja és Csemadok alapszervezeteinek vezetői mellett az MKP Országos Tanácsának alelnöke is megjelent. Anyaországbeli vendégként Sátoraljaújhely polgármesterét köszöntötték az egybegyűltek. Szamosvölgyi Péter ünnepi beszédében mindenkit derűlátásra biztatott. Kiemelte, bár a Trianoni békeszerződés következményeként a magyarságra zúdult fájdalom létezik, de a nemzeti összetartozás érdekében pozitív törekvésekre van szükség. Mint mondta, nagy dolog, hogy túléltük, hogy létezünk, hogy nem tudták megtörni népünket.

"Ha össze tudunk fogni, ha képesek vagyunk kezet nyújtani egymásnak gazdaságilag, politikailag, és emberileg is, akkor igenis kivívhatjuk a környező államok polgárainak az elismerését és egész Európa és az egész világ elismerését. Ez a dolgunk, ez a feladatunk és akkor lesz magyar jövő" - mondta Sátoraljaújhely polgármestere.

Szuperák Mária, az MKP Országos Tanácsának alelnöke a Hírek.sk Felvidéki Híradójának elmondta: fontos a közös ünneplés és a közös megemlékezés. "Fontosnak tartjuk ezzel is kifejezni nemzeti összetartozásunkat, hisz az anyaország az, aki felvállal minket, aki segít minket, segít az értékeinket megőrizni bármilyen politikai helyzetben vagyunk" - hangoztatta az MKP politikusa.   

Szepsiben a városközpontban tavaly egy kaukázusi fenyőt ültettek a Nemzeti összetartozás napján. A Via Nova Ifjusági Csoport ide szervezte az emlékünnepséget, melyen a római katolikus és a református egyház képviselői is szóltak az egybegyűltekhez. Gábor Lajos református lelkipásztor a türelemre való intés és keresztyéni magaviselet mellett az összetartásról, az anyanyelvi oktatás megtartásáról, Istentől kapott javainknak és megszerzett jogainknak védelméről beszélt.

Gábor Bertalan katolikus esperes hangsúlyozta, legyünk tudatában annak, hogy választott nép vagyunk. Isten előtt kedves és értékes. 

Stágel Bence ünnepi szónok, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja emlékeztetett a Nemzeti összetartozás napjára vonatkozó törvényre:„a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme” - idézte.

Stágel Bence a továbbiakban kiemelte: szemléletváltásra van szükségünk. "Nagyon sok áldozatot hoztunk azokban az évtizedekben, s azt hiszem, hogy a fiatal nemzedékeknek mindenképpen tanulniuk és okulniunk kell az elmúlt időszakból, de egyszerűen már csak hitünkből fakadóan is muszáj, hogy előre tekintsünk. Okulva tehát a múlt hibáiból, levonva a tanulságokat mindenképpen látnunk kell azt, hogy a magyarság számára, a magyarság megmaradása számára egyik kulcsfontosságú dolog, hogy a különböző országokban élő magyarok között egy élő együttműködés alakulhasson ki“- hangoztatta.

Példa az együttműködésre a Stágel Bence vezette Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Via Nova Ifjúsági Csoport szoros együttműködése. „Nem szabad megfeledkezni a gyökereinkről, nem szabad megfeledkezni a múltról. Csak így tudunk jövőt építeni, ha tisztába vagyunk a saját múltunkkal" - mondta Iván Tamás, a Via Nova ICS országos alelnöke.

Az ünnepi megemlékezés részeként Balassa Zoltán kassai történész "Trianon fanyar gyümölcsei" című előadását hallgatták meg a résztvevők. „Nagyon örülök, hogy sok fiatal volt itt, mert hát valahol tovább kell adni azt, amit összegyűjtöttünk, kétségeinkkel együtt, hiszen sok kétség is van. Mindig jön újabb adat és azért szoktam tréfásan mondani, hogy soha nem tudhatjuk, hogy mit hoz a múlt” - mondta portálunknak Balassa Zoltán.

Nagykaposon a Magyar Közösségi Ház szervezésében emlékeztek meg az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról. Ebből az alkalomból a magyar Örökség-díjas író, Batta György előadását hallgathatták meg a jelenlevők Kik vagyunk mi, magyarok és milyen lehet a jövőnk? címmel előbb a Hidaskürti Magán Szakközépiskola Nagykaposi Kihelyezett Részlegének a termében, majd a Magyar Közösségi Házban.

"Egyetlen utunk van már csak, de mindig is ez az egyetlen utunk volt, hiszen azért lettünk teremtve, azért van Szent Koronánk, azért vagyunk a Szűz Anya oltalma alatt, azért indult el Magyarországról a Szeretet Láng Világmozgalom, mert a mi feladatunk az, hogy a világ teremtét, voltát felismerve a Jézusi tanítás szerint próbáljunk meg élni. Ez egyrészt egy lelki békét biztosít, másrészt meg a legjobb hatással van még az ellenségeinkre is" - hangoztatta Batta György.

Az előadást követően Nagyszelmencen az Összetartozás kopjafánál koszorúzott az emlékező sereg. Itt Varga Tibor, a Via Nova Ifjúsági Csoport országos elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. "Ahhoz, hogy magabiztosan tekintsünk a jövőbe, ismernünk kell a múltunkat és a trianoni diktátum pedig egy óriási nagy tragédia nemzetünk történelmében, amit el kell mondani a felvidéki fiataloknak" - fogalmazott.

Dunaszerdahelyen a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás szervezte a trianoni békediktátum aláírásának 92-ik évfordulójáról való megemlékezést. A szerződés következményeiről és tanulságairól Raffay Ernő történész beszélt az egybegyűlteknek.

"A legfontosabb az, hogy még mindig vannak magyarok. Körülbelül 12-13 millióan, 10 Kárpát-medencei és szomszédságában levő országban szétszórva, de még mindig létezünk. Ez az egyik fontos üzenete, a másik, hogy hogyan tudjuk feloldani Trianont. És itt különböző lehetőségek vannak: az egyik az, hogy elfogadjuk Trianont és akkor elpusztulunk, a másik, hogy autonómiaküzdelmet csinálunk, a harmadik pedig az, hogy a határkérdést kulturáltan, diplomáciai módon fölvetjük. Én a békés, korrekt határrendezés híve vagyok, mert ha a szlovákoknak van joguk – márpedig van joguk – saját országukban élni, akkor a magyaroknak is van joguk. Még akkor is, ha a mostani Európai unió és a NATO nem így gondolja. De hát a magyarságnak vannak érdekei" - fejtette ki Raffay Ernő.

A történész szerint az Európai Unióban nincs még egy ennyire alávetett népcsoport jogi, nemzetiségi, iskolaügyi és vallási szempontból, mint a szlovákiai magyarság. Mint mondta, beszélni kell arról, hogy túl sok magyar gyerekből lesz szlovák felnőtt, miként arról is beszélni kell, hogy miért nem lehet püspöke Szlovákiában a magyar katolikusoknak. "Ezeket a szempontokat minden évben elő kell, hogy vegyük, mert máskülönben elfelejtődnek" - hangoztatta.

A Nemzeti összetartozás napján évről évre többen vesznek részt. Hölgye Richárd, a megemlékezést szervező Magyar Megmaradásért Polgári Társulás tagja szerint az emléknapra azért is szükség van, hogy ne merüljön feledésbe, miként alakultak ki a jelenlegi határok és mi a magyarok küldetése.

A társulás az év hátralévő részében is folytatja a magyar nemzeti öntudatot erősítő munkáját. Nyáron ismét gyermektábort szervez az erdélyi árva gyermekek számára, az ősz folyamán pedig a kitelepített magyaroknak szeretne emlékművet állítani Dunaszerdahelyen.