Nagy Imre nézetei 1989-ben nyertek igazolást
Nagy Imrét fiatalságának társadalmi, családi és egyéni tapasztalatai, az első világháborúban, a hadifogságban, a forradalom alatt átéltek vezették el a kommunista nézetekig, s politikusként, miniszterelnökként is mindvégig megőrizte a világnézetét, mondta Rainer M. János történész a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Meggyőződése volt, hogy a dolgok végső, kívánatos végcélja a szocializmus, amely azonban számos vonásában különbözött a Magyarországon 1946-47-től létrejött rendszertől, amelynek a létrehozásában ő maga is részt vett, de amellyel időről időre vitában állt, tette hozzá a történész.
Az 1956-os forradalmat úgy értékelte, hogy az megnyitja az utat, hogy visszatérjünk arra az útra, amelyről a 40-es évek végén letértünk.
Elutasította a szovjet gyámkodást és gyarmatosítást
Abban, hogy 1956 egyik fő tartalma a sztálinizmus szétzúzása, másrészt pedig a magyar nemzeti függetlenség helyreállítása volt, Nagy Imre messzemenően egyetértene. Azt gondolta, a szocializmushoz vezető hosszú történelmi út legadekvátabb kerete a független nemzetállam. A Szovjetunió szerepét mint imperialista beavatkozást ítélte el, s elutasította a szovjet gyámkodást és gyarmatosítást, ugyanakkor úgy gondolta, hogy ebben a keretben megvalósítható a sajátos, humanisztikus szocializmus, magyarázta Rainer M. János.
A héten volt 120 éve annak, hogy Nagy Imre megszületett Kaposváron, és idén ünnepeljük az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját. Június 16-án, szerdán van nagy Imre újratemetésének 27. évfordulója. Ebből az apropóból idézék fel a mártir tevékenységét és korát a szegedi egyetemen a Nagy Imre Társaság képviselői.
Kalmár Melinda tanár a találkozón arról beszélt, hogy Nagy Imre egy korát megelőző reformer volt, akit emiatt kivégeztek, de nézetei 1989-ben igazolást nyertek.
Nyilvánosságra hozták a megtorlás előkészítésében szerepet játszók névsorát
Nem csak az érdekes, hogy kik vettek részt a Nagy Imre és társai elleni per előkészítésében, hanem az is, ők hol szocializálódtak és mi lett a későbbi sorsuk - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
A NEB csütörtökön, a kivégzések és az újratemetés évfordulóján hozta nyilvánosságra internetes oldalán (www.neb.hu) a Nagy Imre és társai perének előkészítésében részt vevő állambiztonsági beosztottak és vezetők névsorát, hivatali karrierútját. A mintegy száz karrierút alapja az a százötven nevet tartalmazó lila színű iskolai füzet, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik 1957. április 13-ától beléphettek a politikai rendőrség vizsgálati osztályának Gyorskocsi utca 31. szám alatti székhelyén a 3. emeleti zárt folyosóra. Ott őrizték a különösen fontos ügyekben vizsgálat alatt állókat, így a Nagy Imre-ügy szereplőit is.
Földváryné Kiss Réka a műsorban arról beszélt: a kézírásos füzetről lehetett tudni, benne volt a Nagy Imre-ügy vizsgálati anyagában. Nemcsak "neveket adnak", hanem az életutak alapján egyfajta rálátást, metszetet arról, hogy honnan jöttek ezek az emberek. Jelezte: szinte mindannyian a Rákosi-rendszerben, az ÁVH-ban szocializálódtak, de az életutak alapján kiderül az is, a politikai rendőrség pontosan mely osztályain.
Legalább ennyire fontos - amiről keveset beszélünk, pedig az egész Kádár-kori képünk nagyon fontos új fókuszát adhatja -, hogy mi lett ezeknek az embereknek a sorsa a megtorlás után - jegyezte meg.
A NEB elnöke elmondta: volt köztük olyan, aki 1962-63-ban - amikor átszervezték az állambiztonságot - elhagyta a testületet. Földváryné Kiss Réka példaként említette, hogy Ferencsik József ezredes a Hungexpo egyik vezetője lett. A NEB elnöke szerint az is érdekes, hogy akik az átszervezés után is maradtak a belügyben, azokat az 1970-es, 1980-as években nyugdíjazták.
Ha tetszik, az úgymond konszolidált Kádár-korszak belügyi középkáderei olyan emberekből is álltak, akik ott voltak a Nagy Imre-ügy vizsgálatnál, a különleges részleghez tartoztak, és nagyon sok rendkívül érzékeny információjuk volt - jegyezte meg. A NEB elnöke emlékeztetett: a 3. emeletre bejáratosak nemcsak a Nagy Imre-ügyben vettek részt, hanem például a Bibó-ügyben is.
Krahulcsán Zsolt tudományos kutató a műsorban arról beszélt, további kutatási irány lehet az, hogy feltárják, mi lett az érintettek későbbi sorsa, például Rajnai Sándor hogyan válhatott bukaresti és moszkvai nagykövetté, majd hogyan került ki az Amerikai Egyesült Államokba. A személyi aktából ez nem derül ki, csak az, hogy aki az 1962-63-as átszervezés során polgári pályára került, hol helyezkedett el, mi volt az első munkahelye - mondta. Megjegyezte: a korábbi vizsgálók közül többen a kultúra területére kerültek, jellemző volt, hogy könyvkiadóknál vagy vállalatok, minisztériumok jogi osztályán tűntek fel. Földváryné Kiss Réka ehhez hozzáfűzte: volt olyan, aki a kémelhárításhoz került és olyan is, aki az izraeli titkosszolgálatnál folytatta pályáját.

