Miről árulkodik Hódító Vilmos lakosság-nyilvántartása?
LONDON. Egyes brit történészek megkérdőjelezik, hogy valóban azon a helyen dúlt az angol történelem leghíresebb csatája, amely jó ideje elfogadott.
Az ütközet 1066-ban zajlott le: Hódító Vilmos legyűrte az angolszász sereget, és teret nyert a normann hódítás. A csatában az angol király, Harold életét vesztette azután, hogy normann nyíl fúródott a szemébe.
Senlac Hillnek hívják a hivatalos helyszínt, amely pár kilométerre északra fekszik Hastings városától. A tájat a Battle Abbey - magyarul Csata apátság - uralja, és jelzi a hajdani csatateret. Az apátság az ütközet utáni évtizedekben épült, a holtak emlékére.
John Grehan történész szerint azonban az összecsapás valójában másfél kilométerrel északabbra zajlott, Caldbec Hillnél. Egy másik történész, Nick Austin öt kilométerrel délebbre, Crowhurst falu mellett teszi le a garast.
Grehan elsősorban azért kétli, hogy a csata a hivatalosan elfogadott helyen zajlott, mert sohasem kerültek elő sem emberi csontok, sem tárgyai leletek Senlac Hill földjéből, az apátság környékéről, pedig az ütközetben több ezer harcos halt meg.
Grehan szerint a lelethiány oka, hogy a küzdelem valójában másutt dúlt, nevezetesen Caldbec Hillnél. Ezt támasztja alá, hogy a korabeli tanúk szerint meredek terepen, megműveletlen területen folyt az ütközet. Ez illik Caldbec Hillre. Senlac Hill viszont szelíd lejtésű, és művelték a földjét. Caldbec Hill mellett szól az is, hogy tetejét Mountjoynak hívják, az pedig történelmi tény, hogy a normannok "dicsőséghalmot" - franciául mount-joie, azaz örömkőhalom - emeltek diadaluk örömére és emlékére. Ráadásul egy korabeli forrás 9 mérföldre teszi a csata helyét Hastingstől, és Cardbec Hill épp ennyire van tőle.
Egy másik történész, Nick Austin szintén rengeteg korabeli és valamivel későbbi dokumentum - köztük Hódító Vilmos birtok- és lakosság-nyilvántartási könyve, a kétkötetes Doomsday Book - tanulmányozása nyomán jutott arra, hogy az ütközet Crowhurstnél volt.
A brit Csatatér Szövetség tudósai két hónapon át vizsgálgatták az eltérő nézeteket. Arra jutottak, hogy nem tudják támogatni Austin teóriáját. Grehannel februárban beszélnek, de a The Daily Telegraph című lap tudomása szerint a szervezet úgy véli, hogy az ő vélekedése sem állja meg a helyét.
Senlac Hillnek hívják a hivatalos helyszínt, amely pár kilométerre északra fekszik Hastings városától. A tájat a Battle Abbey - magyarul Csata apátság - uralja, és jelzi a hajdani csatateret. Az apátság az ütközet utáni évtizedekben épült, a holtak emlékére.
John Grehan történész szerint azonban az összecsapás valójában másfél kilométerrel északabbra zajlott, Caldbec Hillnél. Egy másik történész, Nick Austin öt kilométerrel délebbre, Crowhurst falu mellett teszi le a garast.
Grehan elsősorban azért kétli, hogy a csata a hivatalosan elfogadott helyen zajlott, mert sohasem kerültek elő sem emberi csontok, sem tárgyai leletek Senlac Hill földjéből, az apátság környékéről, pedig az ütközetben több ezer harcos halt meg.
Grehan szerint a lelethiány oka, hogy a küzdelem valójában másutt dúlt, nevezetesen Caldbec Hillnél. Ezt támasztja alá, hogy a korabeli tanúk szerint meredek terepen, megműveletlen területen folyt az ütközet. Ez illik Caldbec Hillre. Senlac Hill viszont szelíd lejtésű, és művelték a földjét. Caldbec Hill mellett szól az is, hogy tetejét Mountjoynak hívják, az pedig történelmi tény, hogy a normannok "dicsőséghalmot" - franciául mount-joie, azaz örömkőhalom - emeltek diadaluk örömére és emlékére. Ráadásul egy korabeli forrás 9 mérföldre teszi a csata helyét Hastingstől, és Cardbec Hill épp ennyire van tőle.
Egy másik történész, Nick Austin szintén rengeteg korabeli és valamivel későbbi dokumentum - köztük Hódító Vilmos birtok- és lakosság-nyilvántartási könyve, a kétkötetes Doomsday Book - tanulmányozása nyomán jutott arra, hogy az ütközet Crowhurstnél volt.
A brit Csatatér Szövetség tudósai két hónapon át vizsgálgatták az eltérő nézeteket. Arra jutottak, hogy nem tudják támogatni Austin teóriáját. Grehannel februárban beszélnek, de a The Daily Telegraph című lap tudomása szerint a szervezet úgy véli, hogy az ő vélekedése sem állja meg a helyét.
Forrás
MTI
