Mindszenty József halálának negyvenedik évfordulójára emlékeztek
SOPRONKÕHIDA. Ahogy Szent Józsefet, úgy Mindszenty József bíborost is a gondoskodó szeretet és az Isten iránti alázat jellemezte – mondta Erdő Péter a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben tartott csütörtöki szentmisén, ahol Mindszenty József halálának negyvenedik évfordulójára emlékeztek.
A bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszédében úgy fogalmazott, hogy Mindszenty Józsefet a rábízott emberek és az egész magyar nép minden gondja foglalkoztatta, prímási megnyilatkozásai erőteljesek voltak.
Erdő Péter azt mondta, hogy a vallás ad eligazítást az embernek, a püspökök szerepe a tanúságtétel,nekik morális kötelességük "az emberek sorsát kísérni minden időben”. Mindszenty József Szent József küldetésében osztozott akkor is, amikor alázattal fogadta el azt a helyzetet, amelyekbe hite és hűsége miatt került. Szeretettel fordult a börtönben rabtárai felé is, és példájának méltó követei kell, hogy legyünk – zárta Erdő Péter.
A büntetés-végrehajtási intézet homlokzatán elhelyezett emléktábla koszorúzásán részt vett V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára is. A politikus azt mondta, hogy az évfordulónak méltó mementót állít az intézetben Mindszenty emlékszobája, amely jól mutatja, miféle korlátokkal, falakkal kellett szembe néznie "a 20. század legnagyobb alakjának".
A korlátoltság és a gyűlölet által felállított falak lebontásához mindig szeretet szükséges – folytatta az államtitkár. Mindszenty a nemzeti szocialista és a kommunista propagandával találta szembe magát, a második világháború és a megszállás a megtört emberek közé határt húzott, de a hercegprímás azt szavaival, kikezdhetetlen érveivel, magatartásával, hitével és elszántságával lebontotta. Ez az erő ad példát ma is, mert bátorsággal és szeretettel falakat bonthatunk egymás között - fogalmazott.
Az ünnepségen Fukszberger Imre, a Vas megyei Csehimindszent polgármestere elmondta,
hogy aki csak beszélt Mindszentyvel, érezte azt a szeretet, ami belőle áradt, amikor szülőfalujáról beszélt. Aki hosszabb időt töltött vele, megtapasztalta, hogy távolságtartó magatartása csak a felszín volt, alatta barátságot és mély szeretetet talált – fogalmazott a polgármester. Kiemelte, hogy a hercegprímás az 1974. június 14-én, Los-Angelesben, a Szent István-bazilikában tartott szentmisén is azt mondta, hogy „ha még egyszer kellene kezdenem az életem, ugyanúgy kezdeném és megtenném mindazt, amit megtettem”.
Kovács Gergely, a Magyar Mindszenty Alapítvány tagja elmondta, hogy a hercegprímás személye megerősít minket és példát mutat nekünk, mert életét áldozta hite és hazája szabadságáért. Úgy fogalmazott, hogy ő a 20. század Jeanne D’arc-ja, a magyarság Pió atyája.
Sopronkőhida mára nemzeti emlékhellyé vált, amelyet a 20. században hitvallók és vértanúk áldozatvállalása tett azzá – folytatta. Mindszenty József 1944. december 22-én került a sopronkőhidai fegyházba 26 pappal, kispappal együtt, és a háború utolsó karácsonyát is töltötte. December 29-én boldog Apor Vilmos vértanú püspök közbenjárására átvitték az Isteni Megváltó Leányainak soproni anyaházába, ahonnan csak 1945. április 1-jén szabadult, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Sopront - idézte fel.
Sós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja elmondta, hogy az 1945 és 1956 közötti börtönévek a hercegprímás életében teli voltak megpróbáltatásokkal. Kifejtette: például azt sem tudta Mindszenty József, hogy hol tartják fogva. 1949. évi tárgyalása után még arra is figyeltek fogva tartói, hogy Budapesten több kört tegyenek vele, hogy elhiggye, vidékre viszik, pedig a VIII. kerületbe került. Sós Viktor szerint Mindszenty legnagyobb keresztje az volt, hogy sem szellemi, sem fizikai munkát nem végezhetett, hogy ezzel is megtörjék őt. Bár ez nem sikerült, 1956-ban egy egészségében megtört ember szabadult - mondta.
Mindszenty József emlékére 2011. március 19-én avattak egy zárkát a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben, az akkori parancsnok, Pantali Zoltán és a börtönlelkész, Szekeres János kezdeményezésére. Valószínűsíthetően abban a 15 négyzetméteres zárkában raboskodott Mindszenty József 1944. december 22. és 29. között. Az emlékszobában ma a hercegprímás portréja, tárgyi emlékek, iratok és egy szalmazsák található.
Mindszenty József 1892-ben született Csehimindszenten. 1915. június 12-én szentelték pappá. 1944-ben veszprémi püspök, egy évvel később esztergomi érsek lett. 1946-ban bíborossá nevezték ki. Többször került fogságba, házi őrizetbe, 15 évet töltött az amerikai nagykövetségen. 1971. szeptember 28-án akarata ellenére hagyta el az országot. Bécsben hunyt el 1975. május 6-án.
Erdő Péter azt mondta, hogy a vallás ad eligazítást az embernek, a püspökök szerepe a tanúságtétel,nekik morális kötelességük "az emberek sorsát kísérni minden időben”. Mindszenty József Szent József küldetésében osztozott akkor is, amikor alázattal fogadta el azt a helyzetet, amelyekbe hite és hűsége miatt került. Szeretettel fordult a börtönben rabtárai felé is, és példájának méltó követei kell, hogy legyünk – zárta Erdő Péter.
A büntetés-végrehajtási intézet homlokzatán elhelyezett emléktábla koszorúzásán részt vett V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára is. A politikus azt mondta, hogy az évfordulónak méltó mementót állít az intézetben Mindszenty emlékszobája, amely jól mutatja, miféle korlátokkal, falakkal kellett szembe néznie "a 20. század legnagyobb alakjának".
A korlátoltság és a gyűlölet által felállított falak lebontásához mindig szeretet szükséges – folytatta az államtitkár. Mindszenty a nemzeti szocialista és a kommunista propagandával találta szembe magát, a második világháború és a megszállás a megtört emberek közé határt húzott, de a hercegprímás azt szavaival, kikezdhetetlen érveivel, magatartásával, hitével és elszántságával lebontotta. Ez az erő ad példát ma is, mert bátorsággal és szeretettel falakat bonthatunk egymás között - fogalmazott.
Az ünnepségen Fukszberger Imre, a Vas megyei Csehimindszent polgármestere elmondta,
hogy aki csak beszélt Mindszentyvel, érezte azt a szeretet, ami belőle áradt, amikor szülőfalujáról beszélt. Aki hosszabb időt töltött vele, megtapasztalta, hogy távolságtartó magatartása csak a felszín volt, alatta barátságot és mély szeretetet talált – fogalmazott a polgármester. Kiemelte, hogy a hercegprímás az 1974. június 14-én, Los-Angelesben, a Szent István-bazilikában tartott szentmisén is azt mondta, hogy „ha még egyszer kellene kezdenem az életem, ugyanúgy kezdeném és megtenném mindazt, amit megtettem”.
Kovács Gergely, a Magyar Mindszenty Alapítvány tagja elmondta, hogy a hercegprímás személye megerősít minket és példát mutat nekünk, mert életét áldozta hite és hazája szabadságáért. Úgy fogalmazott, hogy ő a 20. század Jeanne D’arc-ja, a magyarság Pió atyája.
Sopronkőhida mára nemzeti emlékhellyé vált, amelyet a 20. században hitvallók és vértanúk áldozatvállalása tett azzá – folytatta. Mindszenty József 1944. december 22-én került a sopronkőhidai fegyházba 26 pappal, kispappal együtt, és a háború utolsó karácsonyát is töltötte. December 29-én boldog Apor Vilmos vértanú püspök közbenjárására átvitték az Isteni Megváltó Leányainak soproni anyaházába, ahonnan csak 1945. április 1-jén szabadult, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Sopront - idézte fel.
Sós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja elmondta, hogy az 1945 és 1956 közötti börtönévek a hercegprímás életében teli voltak megpróbáltatásokkal. Kifejtette: például azt sem tudta Mindszenty József, hogy hol tartják fogva. 1949. évi tárgyalása után még arra is figyeltek fogva tartói, hogy Budapesten több kört tegyenek vele, hogy elhiggye, vidékre viszik, pedig a VIII. kerületbe került. Sós Viktor szerint Mindszenty legnagyobb keresztje az volt, hogy sem szellemi, sem fizikai munkát nem végezhetett, hogy ezzel is megtörjék őt. Bár ez nem sikerült, 1956-ban egy egészségében megtört ember szabadult - mondta.
Mindszenty József emlékére 2011. március 19-én avattak egy zárkát a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben, az akkori parancsnok, Pantali Zoltán és a börtönlelkész, Szekeres János kezdeményezésére. Valószínűsíthetően abban a 15 négyzetméteres zárkában raboskodott Mindszenty József 1944. december 22. és 29. között. Az emlékszobában ma a hercegprímás portréja, tárgyi emlékek, iratok és egy szalmazsák található.
Mindszenty József 1892-ben született Csehimindszenten. 1915. június 12-én szentelték pappá. 1944-ben veszprémi püspök, egy évvel később esztergomi érsek lett. 1946-ban bíborossá nevezték ki. Többször került fogságba, házi őrizetbe, 15 évet töltött az amerikai nagykövetségen. 1971. szeptember 28-án akarata ellenére hagyta el az országot. Bécsben hunyt el 1975. május 6-án.
Forrás
MTI