Mindenszentek eredete és küldetése
November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek – latinul: Festum omnium sanctorum – a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, míg a protestáns egyház az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Mindenszentek estéjét a halottak estéjének is nevezik. Ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékére. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.
Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – általános szokás lett, hogy mindenszentek napján gyertyákat, mécseseket gyújtunk, koszorúkkal, virágokkal tisztelgünk elhunyt szeretteink emlékének. A protestánsok már október 31-én, a reformáció emléknapján kilátogatnak szeretteik sírjaihoz. Õk kevesebb pompával, csak virággal díszítik a sírokat.
A külsőségekkel erősen tarkított emlékezésből talán a kevesebb több lenne. Mintha elveszni látszana a lényeg. „Elsősorban a szenteket ünnepeljük, azokat a lelkeket, akik már a mennyországban vannak, és a megdicsőült egyházba tartoznak. Ez november 1-jén történik" - mondta portálunknak Kamil atya, ferences rendi káplán hozzáfűzve: "Imádkozunk őhozzájuk és kérjük a segítségüket, hogy aztán imádkozni tudjunk november 2-án azokért, akik még a tisztítótűzben vannak és szenvednek. Ezért nem kell elfelejteni, hogy mikor kimegyünk a temetőbe és gyertyát gyújtunk, imádkozzunk is. Mert maga a szép koszorú, a legszebb koszorú a világon, vagy a legnagyobb, legszebb gyertya sem segít annak a léleknek, de ha én röviden imádkozok, az segíthet".
A katolikus egyház szertartása szerint a hívek a "temetők nagy keresztjénél" elimádkozzák a Mindenszentek Litániáját, és megáldják az új síremlékeket. „Templomunkban működik a Rózsafüzér Társulat, a ferences harmadrend és a Jézus Szíve Társulat. Elsejétől nyolcadikáig járjuk a temetőt, imádkozunk az elhunytakért, szeretteinkért, és a temetőben eltemetett papjainkért, kántorainkért, Fülek hívő népéért, elesett hősökért” - mondta Szabó Irénke, a füleki Rózsafüzér Társulat tagja hozzátéve: ezeket a sírokat a cserkészek gondozzák.
Az ünnephez sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott. Magyarország egyes vidékein harangoztak a halottakért. Sokan úgy tartották, hogy az elhunytak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban.
„A magyar népi vallásosság hitt a lélek halhatatlanságában, és hitték azt, hogy amikor a lélek eltávozik a testből, akkor hazatér” - mutat rá Bozó Andrea kultúraantropológus és művészettörténész hozzátéve: mikor a halottak számára is terítettek, azt jelentette, hogy meghívták őket az asztalhoz. A művészettörténész szerint a halottak napi szokások fontos momentuma, hogy gyűjtést rendeztek a szegényeknek, ennivalót, ajándékokat osztottak nekik. Az emberek hittek benne, hogy ha jót cselekednek a rászorulókkal, ezt felajánlhatják a halott hozzátartozó lelki üdvösségéért, tehát például enyhíthetik a tisztítótűzben való szenvedését.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ
