Meteoritból faragták ki az ősi Buddha-szobrot
BERLIN. Rejtélyes, meteoritkőzetből faragott Buddha-szoborra bukkant a náci védosztag, az SS kötelékébe tartozó német tudósok egy csoportja sok évtizeddel ezelőtt Tibetben.
A Meteoritics and Planetary Science című tudományos folyóiratban szerdán megjelent cikkében Elmar Buchner német tudós a nácikról, az ereklyékről és a meteoritokról írt, a dokumentum végén pedig kitér a vélhetően első fennmaradt, embert ábrázoló szoborra, amelyet meteoritkőzetből formáztak.
Buchner felidézi, az SS-hez tartozó tudósok egy csoportja az 1930-as évek végén kelt útra Tibetbe, hogy felderítsék az árják gyökereit. A nácik ugyanis arra alapozták fajelméletüket, hogy a németek a nézetük szerint felsőbbrendű árja faj leszármazottai.
Az expedíció vezetője, a zoológus és etnológus Ernst Schdfer 1939-ben egy 24 centiméteres, több mint 10 kilós, ámde ismeretlen eredetű Buddha-szoborral tért vissza Németországba. A tudós érdeklődését vélhetően a faragvány mellrészén látható szvasztika, vagyis horogkereszt keltette fel. A Vasembernek elnevezett szobor eltűnt egy müncheni magángyűjteményben, és a tudósok számára csak 2009-ben vált újra hozzáférhetővé, miután felbukkant egy aukción.
Buchner szerint a vas- és nikkeltartalmú kőzet abból a Csinga néven emlegetett meteoritból származhat, amelynek törmelékei 15 ezer évvel ezelőtt hullottak le Szibériára és a mai Mongólia területére. A meteoritdarabkákat történelmi feljegyzések szerint csak 1913-ban fedezték fel - fejtette ki Buchner, a Buddha-szobor - stílusa alapján - azonban vélhetően a 11. századból való. Hozzá hasonlót soha nem találtak.
Amennyiben a német geológus számításai helytállóak, a szobor kis híján ezeréves, értéke felbecsülhetetlen.
Buchner felidézi, az SS-hez tartozó tudósok egy csoportja az 1930-as évek végén kelt útra Tibetbe, hogy felderítsék az árják gyökereit. A nácik ugyanis arra alapozták fajelméletüket, hogy a németek a nézetük szerint felsőbbrendű árja faj leszármazottai.
Az expedíció vezetője, a zoológus és etnológus Ernst Schdfer 1939-ben egy 24 centiméteres, több mint 10 kilós, ámde ismeretlen eredetű Buddha-szoborral tért vissza Németországba. A tudós érdeklődését vélhetően a faragvány mellrészén látható szvasztika, vagyis horogkereszt keltette fel. A Vasembernek elnevezett szobor eltűnt egy müncheni magángyűjteményben, és a tudósok számára csak 2009-ben vált újra hozzáférhetővé, miután felbukkant egy aukción.
Buchner szerint a vas- és nikkeltartalmú kőzet abból a Csinga néven emlegetett meteoritból származhat, amelynek törmelékei 15 ezer évvel ezelőtt hullottak le Szibériára és a mai Mongólia területére. A meteoritdarabkákat történelmi feljegyzések szerint csak 1913-ban fedezték fel - fejtette ki Buchner, a Buddha-szobor - stílusa alapján - azonban vélhetően a 11. századból való. Hozzá hasonlót soha nem találtak.
Amennyiben a német geológus számításai helytállóak, a szobor kis híján ezeréves, értéke felbecsülhetetlen.
Forrás
MTI, mult-kor.hu