Méreg végzett Leninnel?

A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) ideggyógyásza, Harry Vinters és Lev Lurije orosz történész a híres emberek betegségeiről az Egyesült Államokban évente megrendezett konferencián ismertette azokat a megállapításokat, amelyekre a Lenin betegségével kapcsolatos adatok átvizsgálása során jutottak.

A konferenciát minden évben a Marylandi Egyetem orvosi karán tartják meg, a kutatók korábban Tutanhamon fáraó, Kolumbusz Kristóf, Simon Bolivár és Abraham Lincoln diagnózisával foglalkoztak.

A hétvégén elhangzott előadás szerint 53 éves szovjet vezető több agyvérzésen estt át, mielőtt 1924-ben meghalt. Máig sem ismert, mi okozta azokat.

A boncolás során megfigyelték, hogy az agyi véredényei rendkívül kemények voltak, amire nem találtak magyarázatot - mondta Philip Mackowiak, a konferencia szervezője. "Először is nagyon fiatal volt, másodszor pedig nem volt jelentős rizikófaktora" - fejtegette.

Lenin nem dohányzott, és soha nem tűrte maga körül a dohányosokat. Nem volt cukorbaja, nem volt túlsúlyos, és a boncolás magas vérnyomásnak sem találta nyomát.

Mackowiak szerint akkoriban az oroszok arra gyanakodtak, hogy Lenin halálát szifilisz okozta. Vinters szerint azonban az örökletes betegségeknek nagyobb szerepük lehetett a halálában.

Lenint a rendelkezésre álló kezdetleges gyógyszerekkel kezelték szifilisz ellen. A nemi betegség okozhat agyvérzést, de a boncoláskor tapasztalt tünetek ezt nem bizonyították.

A szovjet vezető apja is korán meghalt, 54 éves korában, és mindketten hajlamosak lehettek az érelmeszesedésre. A stressz is az agyvérzés egyik rizikófaktora, márpedig a kommunista forradalom kétségkívül igencsak stresszes időszak volt - mondta az ideggyógyász. "Például állandóan meg akarták ölni" - emlékeztetett Vinters.

Lev Lurije szentpétervári történész, az orosz történem és politika szakértője, aki szintén a konferencia előadója, elmondta: bár Leninnek több agyvérzése is volt, ő azt hiszi, hogy Sztálin megmérgeztette. Ennek a lehetőségét Vinters sem zárta ki.

Lenin egészségi állapota idővel egyre romlott. 1921-ben egy fontos beszédben nem találta a szavakat, és az egyik agyvérzés után újra kellett tanulnia beszélni, és a bal kezével írni. Egy későbbi nagyobb agyvérzés után fél oldalára megbénult, és már nem tudott beszélni.

Lurije szerint 1924 elejére mégis eléggé összeszedte magát ahhoz, hogy megünnepelje az újévet és elmenjen vadászni. Lenin, aki támogatta Joszif Sztálin hatalomra kerülését, felfoghatta, hogy hibát követett el, és elkezdett Lev Trockijhoz igazodni, ami miatt Sztálin megmérgezte - vélekedik a történész emlékeztetve, a diktátor sok ellenségét méreggel ölette meg.

A kérdésekre nincs kielégítő válasz, holott Lenin bebalzsamozott teste a kommunizmus összeomlása után bő húsz évvel még mindig ott fekszik a moszkvai Vörös téren álló mauzóleumban.

Vinters, aki átvizsgálta a boncolási jegyzőkövet és Lenin kórtörténetét, elmondta, hogy a boncoláskor nem végeztek toxikológiai vizsgálatot, amely kimutathatta volna a mérgezést. A korabeli jelentések szerint Lenin halála előtt néhány órával aktív volt és beszélt. "Ezután többször is csúnyán begörcsölt, ami rendkívül szokatlan egy agyvérzéses beteg esetében" - mondta a tudós.