Mellszobrot kapott Mathiász János világhírű szőlőnemesítő

Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Font Sándor országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke avatta fel. Lezsák Sándor hangsúlyozta: Mathiász János bronz mellszobra méltó helyre kerül a szoborparkban, a XX. század neves személyiségei közé, akik sokat tettek a Kárpát-medence magyarságáért. "Munkássága nemcsak a magyar, hanem a világörökség része" - mondta az Országgyűlés alelnöke. Font Sándor a szőlőnemesítő életútját ismertette a szoboravatáson megjelentek előtt tartott beszédében.

Mathiász János 1838. február 22-én született a mai Szlovákia területén fekvő Ádámfölde településen és Kecskeméten halt meg 1921. december 3-án. A világhírű szőlész-borász tanulmányai befejeztével Abaúj vármegyénél írnok, majd röviddel ezután főispáni titkár lett. A hivatali munka mellett két hold szőlőt vásárolt a kassai Rozália-hegyen, és az újratelepített szőlőben néhány év leforgása alatt mintegy 1600 szőlőfajtát, köztük számos francia és olasz eredetűt gyűjtött össze. Fajtagyűjteménye cserepes példányaival először az 1873. évi bécsi világkiállításon vett részt, s velük mindjárt első díjat nyert.  

A váratlan siker Mathiászt a szőlészeti szakterület élvonalába emelte és több rangos meghívást is kapott. Az orosz cár felkínálta neki például krími szőlőbirtokának vezetői állását. A nemesítő 42 éves koráig hivatalnok volt Kassán, majd felhagyott az állami szolgálattal és az addigi hobbijának, a borászatnak-szőlészetnek szentelte életét. Munkásságának földrajzilag fontos területe Kecskemét környéke, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék volt. 

1880-99 között Mádon és Szőlőskén tevékenykedett, mint idősebb gróf Andrássy Gyula borászati főigazgatója. Mádon saját borászattal és szőlészettel rendelkezett. Tokaj-Hegyalján meghonosította a csemegeszőlő termesztést, ami ott azelőtt nem létezett. 1890-től Kecskeméten jelentős nagybirtokot vásárolt, és a két működési területe között ingázott. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Tokaj-Hegyalját 1885-90 között kétszer is szinte teljesen elpusztító filoxérajárvány után a borászat megmentésében. Kecskeméti birtokáról vagonszám szállította Tokajra az egészséges szőlővesszőket. Ez tette lehetővé, hogy Tokaj-Hegyalja borászata ismét feléledjen.

Mintegy 3700 szőlőfajtát nemesített, amelyekből 50-60-at ma is termesztenek. Mathiász-féle szőlőültetvény ma is van több európai országon kívül Kaliforniában, a Krímben, Izraelben, Dél-Koreában és Dél-Afrikában is. A fajták további világszerte elterjedt fajták "szülői" lettek.

 Saját fajtái közül 12 terjedt el jelentősen, köztük a Cegléd szépe, az Erzsébet királyné emléke, az Ezeréves Magyarország emléke, a Kecskemét virága, a Mathiász Jánosné muskotály, a Szőlőskertek királynője, a Csabagyöngye és a Szauter Gusztávné muskotály. A világban legismertebb a Szőlőskertek királynője és a Csabagyöngye, amelyet ő nemesített, de Stark Adolf nevelte fel.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ   Mathiász a hungarikum

Forrás: Pányi Televízió | Gyártva: 2011
Alkotók: Pereszlényi Csaba, Buchlovics Péter