2015. október 9., 16:56

Megújult a máriagyűdi kegyhely

SIKLÓS. Megújult a Mária-tisztelet egyik legrégebbi magyarországi kegyhelye a Siklóshoz tartozó Máriagyűdön, a megszépült templomot és a hozzá tartozó létesítményeket, épített elemeket Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szabadtéri szentmise keretében áldotta meg.
201510091654090.M02.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

A Pécsi Egyházmegye az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta: a döntő részben európai uniós támogatást élvező, mintegy 600 millió forintos turisztikai és vallási célú fejlesztés részeként gondoskodtak a kegytemplom statikai megerősítéséről, homlokzatának rekonstrukciójáról, valamint befedték a szabadtéri oltárt és az imaudvart magába foglaló teret. A munkálatok során újjávarázsolták a Szent Ferenc-ivókutat és környezetét, a lépcsőket, a támfalakat, az utakat, megújították a kálváriát, a növényzetet, s kialakítottak egy rózsafűzért mintázó sétányt, továbbá több pihenőt és parkolóhelyet. Hangsúlyozták, a beruházást a látogatók 21. századi szintű kiszolgálásának igénye és az indokolta, hogy ezzel is segítsék lelki megújulásukat.   

Az egyházmegye utalt rá, a máriagyűdi kegyhely több jelentős zarándokútvonal csomópontja vagy végpontja. A rómaiak idején is lakott Máriagyűdön már 1333-ban állt plébániatemplom, ahol a török időkben is rendszeresek voltak a keresztény istentiszteletek.   

A források szerint a hívek 1689-ben Mária-jelenéseknek voltak tanúi, ezt követően a templomot ferences szerzetesek gondozták, 1698-ban pedig kegyszobor került ide, melyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek. Mivel a Mária-jelenések a 18. század elején megismétlődtek, 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek, 1738-tól pedig tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben.   

A templomot időközben bővítették, és VII. Pius pápa a "csodás gyógyulások" okán Máriagyűdöt 1805-ben hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. A kommunista uralom 1950-ben elűzte a ferences szerzeteseket, de a kegyhely fennmaradt, a rendszerváltozást követően a templom új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást kapott, falait új freskókkal díszítették.   

XVI. Benedek pápa 2008-ban basilica minor, azaz kis bazilika címet adományozott a kegytemplomnak, s ez tovább gazdagította az évente mintegy százezer zarándok által felkeresett kegyhely liturgikus életét.
 

201510091654090.M02.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás