Megszépül Báthory Erzsébet vára

hirek.sk 2011. július 04., 08:40
CSEJTE. Megszépülhet a csejtei (Èachtice) vár, a legendás Báthory Erzsébet egykori otthona és börtöne. Az önkormányzat egy EU-s alapból tavaly több mint 2 millió eurót nyert a felújítására. A hét folyamán már a harmadik nyílt közbeszerzési eljárást indítja el a falu a munkák kivitelezésére. Az első két próbálkozás nem volt sikeres, mert a versenyhivatal mindkét alkalommal formai hibákra hivatkozva elutasította a kiírást.

A versenyhivatal formai hibákra hivatkozva utasította el a kiírást, ezért kell megismételni - tájékoztatott a topky.sk portál. A falu önkormányzata ezen a héten újabb pályázatot ír ki a kivitelezésre. Csejtének fontos a vár rekonstrukciója, mert az ódon épület romjait eddig nem tudták megfelelően hasznosítani. A turisták Báthory Erzsébet várkastélyára kíváncsiak, de Csejtén csak omladozó falakat, rendezetlen területet találnak, ha feljutnak a falu fölött tornyosodó erődítményhez. A kivitelezés tervdokumentációja elkészült, már csak azt a céget kell megtalálni, amely megszilárdítja az omladozó falak statikáját, újraépíti a homlokzat egy részét, felújítja a vár lakótornyát, hogy alkalmas legyen a tárlatok bemutatására. A Báthory Erzsébet életét bemutató gyűjteményt jelenleg a faluban működő múzeumban lehet megtekinteni. Ha megvalósul a vár felújítása, a lakótoronyba kerül a kiállítási tárgyak jelentős része.

Csejte a középkorban Báthory-Nádasdy birtokok volt. Báthory Erzsébet férje, a törökverő Nádasdy Ferenc halála után sok időt töltött itt. Tartózkodása idején születtek azok a véres legendák, amelyek máig belengik az erdős-hegyes vidéket. A legendák legfőbb éltetői a regényírók és a filmesek.  A horrorisztikus történetek  tekintetében Báthory Erzsébet vetekszik Vlad Tepessel, aki Drakulaként  vonult be a világirodalomba, míg Báthoryt a történelem egyik legvéresebb kezű nőalakjaként tartják számon, egyesek szerint joggal, mások szerint jogtalanul.

A történeti források hol a szépsége oltárán lelkét feláldozó, férfifaló gyilkos szörnyként, hol pedig Thurzó nádor önkényeskedésének áldozataként tüntetik fel. Vélhetően soha nem fog kiderülni, ki is volt valójában Báthory Erzsébet, annyi azonban bizonyos, hogy kora legmélyrehatóbb nyomozását folytatták le ellene a csejtei várban elkövetett bűncselekmények elkövetésének vádjával.

A levéltári anyagoknak köszönhetően nem csak a bírák, a tanúk nevét, vallomásaikat, vallatásuk módját is ismerjük. Tudjuk, hogy a koronatanúkból kínzással csikarták ki a hátborzongató vallomásokat. Hat vármegyéből sorakozott fel mintegy 300 tanú, aki boszorkánysággal, kannibalizmussal, kínzással és mészárlással vádolta meg Báthory Erzsébetet. A tanúvallomások jegyzőkönyvei szerint a szolgálólányok testét bekente mézzel, aztán bogarakat engedett rájuk, szeméremrészükbe égő gyertyát nyomott, néhány áldozatát pedig úgy megverte, hogy vérüket a kőfalról kellett lemosni. Az utókor mindezt hajlamos elhinni, ám vannak, akik kétségeiknek adnak hangot. Azt mondják, Báthory Erzsébet koncepciós per áldozata lett, mérhetetlen gazdagsága lett a veszte.

Tragikus hősként állítja be őt legutóbbi alkotásában Juraj Jakubisko, a neves szlovák filmrendező is. Koprodukcióban készült kosztümös filmje több jelenete autentikus helyszíneken készült, többek között a csejtei várban. Ez a film egy egészen más asszony képét jeleníti meg, mint amilyen a köztudatban él: egy erős, céltudatos, a kor nehézségei által megedzett, de semmiképpen nem szadista gyilkosként mutatja be a csejtei várúrnőt.  

Báthory Erzsébetet -miután meghurcolták- örökös várfogságra ítélték. Thurzó György nádor parancsára élete végéig a csejtei várban tartották fogva. Egy ablak nélküli, szűk szobában élte le hátralévő napjait. Egy aprócska nyíláson tolták be cellájába az ételt-italt, a lelkipásztoron kívül senkivel nem érintkezhetett. Az egykori nagy hatalmú várúrnő, hatalmas földterületek, várak, kasélyok birtokosa, saját várában befalazva, magányosan, 1614. augusztus 21-én halt meg.

Forrás: Hírek.sk
0 HOZZÁSZÓLÁS