Meghosszabbították a Fermi űrteleszkóp küldetését
WASHINGTON. Továbbra is számít a NASA azon űrteleszkópjára, mely az univerzum legerőteljesebb robbanásait követi figyelemmel.
Az amerikai űrügynökség szakemberei szerdán bejelentették, hogy hivatalosan is meghosszabbították a Fermi Gammasugár Ûrteleszkóp szolgálati idejét, mely egyébiránt éppen befejezte elsődleges, ötéves misszióját. Az új küldetés lehetővé teszi, hogy a szakemberek tovább vizsgálják a Tejutat a tünékeny sötét anyagból származó gammasugárzás után.
Elképzelhető, hogy a 690 millió dolláros Fermivel dolgozó szakemberek a misszió újabb szakaszán módosítják megfigyelési stratégiájukat. A fedélzetén lévő LAT (Large Area Telescope) készülék mélyebben bepillant majd a Tejút központi részébe. A galaxis ezen régiója tele van nagy energiájú forrásokkal (mint pulzárokkal), így valószínűleg tökéletes jelölt a sötét anyag utáni kutatásban.
Egyes kutatók azt gyanítják, hogy a sötét anyag „olyan egzotikus részecskékből alakulhat ki, melyek egymással kölcsönhatásba lépve gammasugár-felvillanásokat okoznak” – írja a NASA.
Az ötéves misszió folyamán a Fermi sikeresen elkerülte az űrszemetet és segített a csillagászoknak a gammakitörések vizsgálatában. Ezek az ismert univerzum legerőteljesebb robbanásai. A teleszkóp GBM (Gamma-ray Burst Monitor) készüléke az egész égboltot látja, kivéve a Föld által kitakart részt. A közlemény szerint a készülék több mint 1200 gammakitörést, 150 napkitörést, és néhány száz neutroncsillag-kitörést érzékelt galaxisunkban.
A Fermi ezenkívül 2010-ben meglepő galaktikus felfedezést is tett - emlékeztet a hirado.hu. Kimutatta, hogy óriási buborékok nyúlnak több mint 25 ezer fényévre a Tejútrendszer síkja alá és fölé. A rejtélyes struktúrákat a galaxis szívében terpeszkedő, szupernehéz fekete lyuk kitörései eredményezhetik.
A NASA 2008 júniusában lőtte fel a Fermit. Az űrbe telepített gammasugár-obszervatórium a jelenlegi tervek szerint 2018-ig vizsgálódik.
Elképzelhető, hogy a 690 millió dolláros Fermivel dolgozó szakemberek a misszió újabb szakaszán módosítják megfigyelési stratégiájukat. A fedélzetén lévő LAT (Large Area Telescope) készülék mélyebben bepillant majd a Tejút központi részébe. A galaxis ezen régiója tele van nagy energiájú forrásokkal (mint pulzárokkal), így valószínűleg tökéletes jelölt a sötét anyag utáni kutatásban.
Egyes kutatók azt gyanítják, hogy a sötét anyag „olyan egzotikus részecskékből alakulhat ki, melyek egymással kölcsönhatásba lépve gammasugár-felvillanásokat okoznak” – írja a NASA.
Az ötéves misszió folyamán a Fermi sikeresen elkerülte az űrszemetet és segített a csillagászoknak a gammakitörések vizsgálatában. Ezek az ismert univerzum legerőteljesebb robbanásai. A teleszkóp GBM (Gamma-ray Burst Monitor) készüléke az egész égboltot látja, kivéve a Föld által kitakart részt. A közlemény szerint a készülék több mint 1200 gammakitörést, 150 napkitörést, és néhány száz neutroncsillag-kitörést érzékelt galaxisunkban.
A Fermi ezenkívül 2010-ben meglepő galaktikus felfedezést is tett - emlékeztet a hirado.hu. Kimutatta, hogy óriási buborékok nyúlnak több mint 25 ezer fényévre a Tejútrendszer síkja alá és fölé. A rejtélyes struktúrákat a galaxis szívében terpeszkedő, szupernehéz fekete lyuk kitörései eredményezhetik.
A NASA 2008 júniusában lőtte fel a Fermit. Az űrbe telepített gammasugár-obszervatórium a jelenlegi tervek szerint 2018-ig vizsgálódik.
Forrás
hirado.hu, space.com
