Meghalt a legparányibb állam "hercege"
LONDON. Sealand hercege kilencvenegy évet élt, fia közlése szerint e hét keddjén szenderült jobblétre egy kelet-angliai idősotthonban. Eredeti neve Paddy Roy Bates volt, britnek született.
Világéletében kedvelte a kalandos vállalkozásokat, és ennek jegyében külön "birodalmat" teremtett. Mindössze 550 négyzetméteres volt hercegsége, amely azért kapta a Sealand (Tengerföld) nevet, mert az Északi-tengerben található rozsdamarta acél- és betonplatform volt csupán. Eredetileg katonai erődként funkcionált, de idővel teljesen elveszítette jelentőségét és őrségét, Bates pedig 1966-ban elfoglalta, és kikiáltotta saját köztársaságát.
Az államalapító brit nem rövidítette meg Nagy-Britanniát, mivel a műsziget nemzetközi vizeken volt - akkor - 13 kilométerre a brit partoktól. London azonban 1987-ben - az ENSZ új egyezményével összhangban - 3 tengeri mérföldről 12-re (5,5 kilométerről 24-re) terjesztette ki felségvizeinek határát, így bekebelezte Sealandet.
Bates birodalmának életén mindez nem sokat változtatott. Ahogy előtte, úgy utána sem ismerte el szuverén államnak a világ egyetlen kormánya sem, London pedig nem törődött a különc férfi enklávéjával, jóllehet a herceg az 1970-es években saját alkotmányt, zászlót, himnuszt, útlevelet, bélyeget kreált - és pénzt: a sealandi dollárt. A pénzre nem a saját, hanem felesége képmását nyomatta, ami határozottan szép gesztus volt tőle.
Batesnek ugyanis a második világháborúban egy német gránát csaknem elvitte az állát, és arca más részein is csúnya sérüléseket okoztak a repeszek. A hadsereg sebésze azt jósolta, hogy sose fog feleséget találni. Nem lett igaza, Joan Collins személyében Bates egyenesen egy korábbi szépségkirálynőt vett el röpke három hónap ismeretség után. A királynőből azután hercegnő lett, Sealandé.
Bates halálával a trón nem üresedett meg, James nevű fiát tette meg utódjának a mikroállam alapítója.
Az államalapító brit nem rövidítette meg Nagy-Britanniát, mivel a műsziget nemzetközi vizeken volt - akkor - 13 kilométerre a brit partoktól. London azonban 1987-ben - az ENSZ új egyezményével összhangban - 3 tengeri mérföldről 12-re (5,5 kilométerről 24-re) terjesztette ki felségvizeinek határát, így bekebelezte Sealandet.
Bates birodalmának életén mindez nem sokat változtatott. Ahogy előtte, úgy utána sem ismerte el szuverén államnak a világ egyetlen kormánya sem, London pedig nem törődött a különc férfi enklávéjával, jóllehet a herceg az 1970-es években saját alkotmányt, zászlót, himnuszt, útlevelet, bélyeget kreált - és pénzt: a sealandi dollárt. A pénzre nem a saját, hanem felesége képmását nyomatta, ami határozottan szép gesztus volt tőle.
Batesnek ugyanis a második világháborúban egy német gránát csaknem elvitte az állát, és arca más részein is csúnya sérüléseket okoztak a repeszek. A hadsereg sebésze azt jósolta, hogy sose fog feleséget találni. Nem lett igaza, Joan Collins személyében Bates egyenesen egy korábbi szépségkirálynőt vett el röpke három hónap ismeretség után. A királynőből azután hercegnő lett, Sealandé.
Bates halálával a trón nem üresedett meg, James nevű fiát tette meg utódjának a mikroállam alapítója.
Forrás
hirado.hu, MTI
