Megemlékezés Pozsonyban - Közös cél volt a független Magyarország
Az ünnepség a hagyományokat követte, Vörösmarty gyönyörű költeményét a somorjai Híd adta elő. A főszervező, a Csemadok pozsonyi és országos szervezete idén egy magyarországi történészt kért fel ünnepi szónoknak. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc pozsonyi központi ünnepségén jelen voltak a társadalmi szervezetek, a pártok, a magyar nagykövetség és a kulturális intézet képviselői.
Annyiban más volt az idei megemlékezés, hogy a történész gondolatai előtt a résztvevők meghallgatták Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét, amelyet Szabó József tanácsos olvasott fel.
A magyar miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy tavaly ilyenkor tették le az esküt azok, akik az elsők között kérelmezték a könnyített honosítást. Ma már150 ezren vannak, és további 100 ezer magyar nemzetiségű áll az eskütétel előtt. Ehhez bátorság kellett, és tisztelet mindazoknak, akik az eszük mellett a szívükre is hallgatva cselekedtek – állt Orbán Viktor üzenetében.
A főszervező Jégh Izabella ezután átadta a szót Szakály Sándor történésznek, aki azzal kezdte beszédét, hogy összekapcsolta az 1848-ban elválaszthatatlan pozsonyi és pesti eseményeit. Akkor ugyanis arról volt szó, hogy miként lehet polgárivá tenni egy olyan országot, amely egy birodalom része csupán. A pesti utcán és a pozsonyi diétán küzdelmet folytató ifjak egy megreformált, polgárosodott független Magyarországot akartak. Ez az, amiben egyetértettek, sok egyéb kérdésben nem, de a független Magyarország mindenki közös célja volt – hangsúlyozta a történész.
1848-nak olyan nagy hatása volt, hogy még Sanghajban is áll egy Petőfi-szobor. Mai üzenete pedig az, hogy 1848-ban vált erénnyé a hazaszeretet és az összefogás” – emelte ki a magyarországi történész.
Az ünnepi beszéd után a kéttucatnyi szervezet és az ünnepségre kilátogató több száz fős magyarság elhelyezte a megemlékezés virágait és koszorúit.
