2012. október 6., 14:27

Megemlékezés Budapesten és Rátóton az aradi vértanúk emléknapján

BUDAPEST, RÁTÓT. Az aradi vértanúk emléknapján, ami Magyarországon állami gyásznap, Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Fiumei úti sírkertben, Áder János köztársasági elnök Rátóton emlékezett meg a mártírhalált halt hősökről.

Az állami gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen, a Fiumei úti sírkertben  
jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, továbbá részt vettek a rendezvényen a történelmi egyházak képviselői és a diplomáciai testületek tagjai.

   

A rendezvényen katonai tiszteletadás mellett felolvasták annak a tizenhárom honvédtisztnek a nevét, akit az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepe miatt kivégeztek 1849. október 6-án Aradon.

A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején - mondta az emberierőforrás-miniszter. Balog Zoltán az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost méltatta, aki - mint mondta - őszintén hitt egy szebb jövőben, hitte a független magyar nemzet egységének megvalósulását, és a tőle megszokott felelősséggel a megfontolt, ésszerű politikát választotta a nemzeti érdekek érvényesítésében.

Batthyány Lajos vallotta, hogy a nemzeti nagyság a józan politika és az egység gyümölcse, talpköve pedig az alkotmány - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az első felelős magyar kormány miniszterelnöke olyan államférfi volt, aki élete utolsó pillanatáig vallotta saját értékeit, nem hagyta, hogy eltérítsék meggyőződésétől. Megemlékezésében idézte Batthyány Lajos korabeli szavait, miszerint egyedül a tettek alapján lesz megítélhető, hogy "hazánk feltétlen híve voltam". Balog Zoltán szerint "világos beszéd ez, mely hozzánk szól egy olyan korban, amikor látszólag csak a látszat számít. Ami látszik. Ami kommunikáció, ami prezentáció, ami celebritás, ami mega-, ami szupereffektus"; az egykori miniszterelnök pedig azt mondja, "semmi más, csak tetteim".

Üzenet ez a mindenkori elitnek és a "percemberkéknek", hogy persze fontos, ami látszik, amit kommunikálunk, de végső soron nem számít semmi más, csak tetteink - hangsúlyozta a tárcavezető, kijelentve: Batthyány Lajos olyan érdeket és értékeket képviselt, amelyek meghatározták a polgári Magyarország kibontakozását. "A haza sorsát mindennél előbbre tartotta, igazi arisztokrata volt, a szó eredeti, igazi értelmében" - mutatott rá.

"A történelmi múlt életünk része lett. Elődeink önfeláldozó küzdelmét a magyar megmaradásért, a nemzet egységéért emlékezetünkben örökre megőrizzük. A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején" - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere.

Az ünnepség végén Balog Zoltán a kabinet nevében koszorút helyezett el a Batthyány-mauzóleumnál, őt követte Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, majd mások mellett a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium, a diplomáciai testület és a főváros.

A köztársasági elnök Rátóton, abban az emlékparkban mondta el beszédét, ahol a hagyomány szerint 1861-ben a haza bölcse, Deák Ferenc ültetett tizenhárom tölgyfát az Aradon kivégzett mártírok emlékére. Áder János azt mondta: az 1848-49-es szabadságharc értelme a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése volt. Az áldozatként hullajtott vérből mindig élet sarjad, a gyásznak pedig "az élet felé kell fordulnia" - hangoztatta a köztársasági elnök szombaton a Vas megyei Rátóton az aradi vértanúk napján elmondott beszédében.

  

Áder János leszögezte: az 1848-49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése. A továbbiakban kiemelte: a kiegyezés során a magyarok lépésről lépésre visszahódítottak "mindent, amit Világoson, Aradon vagy Pest-Budán 1849-ben eltiportak. Életté és valósággá vált mindaz, ami 1849 októberében végképp elveszni látszott".

Az aradi tizenhármak mártírhalála, Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök és 1848 valamennyi hősének vértanúsága a kiegyezés utáni egyedülálló felemelkedésben, a magyar polgárosodásban nyeri el értelmét. Abban, hogy megértsük, nemcsak az a kérdés, igazunk van-e, hanem az is, hogy az igazságból mennyit vagyunk képesek elfogadtatni a bennünket körülvevő világgal - mondta az államfő.

Véleménye szerint 1848-49 és a Deák Ferenc által szorgalmazott kiegyezés azt is üzeni számunkra, hogy nem önfeladást jelent a gyászt életerővé, a csatavesztés tanulságait győzelemmé formálni. "Épp ellenkezőleg. Ez a dolgunk, mert van, amikor halni kell a hazáért, és van, amikor élni és tenni kell érte" - mondta a köztársasági elnök. Deák Ferenc is így tett, amikor tölgyfákat ültetve tisztelgett a vértanúk emléke előtt, és tette, amit kellett, hogy győzelemre vigye mindazt, amiért a szabadságharc hősei életüket áldozták - fűzte hozzá.

A megemlékezés résztvevői a Szózat eléneklése után a rátóti Széll-kastély kertjébe vonultak, ahol Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke az egykori miniszterelnök munkásságát méltatta.

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében arról szólt, hogy a jelenlegi kormányzat Széll Kálmán munkásságának folytatója, hiszen amikor az államháztartás rendbetételén dolgozik, az ő nyomdokaiban jár.

Megosztás